A következő negyedévekben a fogyasztás lehet a növekedés motorja: a háztartások óvatosságának mérséklődése és a reálkamatok csökkenése miatt a megtakarítási lehetőségek vonzerejének csökkenése a fogyasztás élénkülését fogja eredményezni. Ezzel párhuzamosan a monetáris környezet fokozatos lazulása, a hazánkba érkező, jelentős értékű külföldi befektetések, valamint az EU-s források belföldi folyósításának az év közepétől várható gyorsulása támogatják a beruházások növekedését. A felsorolt tényezők ugyanakkor az import bővülésével járnak, ami exportpiacaink gyenge kereslete mellett a külkereskedelmi egyenleg romlását fogja maga után vonni, elsősorban 2025-ben – olvasható az Egyensúly Intézet legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció a második félévtől újra emelkedni fog. Ugyanakkor az Egyensúly Intézet azzal számol, hogy az átmeneti, részben a bázishatás és a visszatekintő árazások okozta áremelkedés ellenére hosszabb távon a legtöbb tényező továbbra is a mérsékelt infláció irányába mutat: a gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris politika és a globális tényezők is erre utalnak. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2024-as átlagos áremelkedés 4,3 százalékos lesz, 2025-ben pedig 3,7 százalékra csökken. Az élelmiszerek terén a globális élelmiszerár-trendek és a kedvező hazai termés következtében az általános inflációnál mérsékeltebb emelkedésre lehet számítani 2024-ben.
A monetáris politika továbbra is szigorú, fékezi a gazdaságot. Bár a reálgazdaság állapota lehetővé tenné kamatvágás folytatását, a jegybank a közelmúltbeli kommunikációja alapján inkább az árfolyam stabilitásának megőrzésére fektet nagyobb hangsúlyt. Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a kamatcsökkentési ciklus a júliusi döntéssel egy időre véget ért: az irányadó kamat év végére a 6,50–6,75 százalékos sávba várható.
Az Egyensúly Intézet szerint a forint jelenleg túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el, ami rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Az agytröszt arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet fokozatos megszűnésével, továbbá az EU-s források körüli bizonytalanságok miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. 2024 második félévében a 395-400, 2025-ben pedig a 408-416 forintos sávba várja az Egyensúly Intézet a forint-euró árfolyamot.
A reálgazdaság nehéz helyzete ellenére a munkaerőpiac figyelemreméltó – és régóta tartó – ellenálló képességről tesz tanúbizonyságot. A második negyedévben a GDP csökkenése mellett mind a foglalkoztatottak, mind az aktívak száma nőtt, míg a munkanélküliség csökkent. Az adatokban ugyanakkor megmutatkozik a vállalatok alkalmazkodása a gyenge kereslethez: a létszámbővülés ellenére a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóratömeg az első negyedévben éves alapon közel 5 százalékot csökkent, ami hasonló nagyságrend, mint a 2008-as pénzügyi-válság, illetve a Covid-válság idején tapasztalt visszaesés. Ez arra utal, hogy a munkaerőpiac kevésbé feszes, mint a létszám-statisztikákból gondolnánk. A konjunktúra beindulása ezért csak mérsékelt hatással lesz a foglalkoztatottak számára: az Egyensúly Intézet idén és jövőre a foglalkoztatottság évi 0,5–0,8 százalékos növekedésre számít. A munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése a gazdaság élénkülésével folytatódni fog: 2024-ben 4,3 százalék, míg 2025-ben 3,9 százalék lesz Magyarországon.
A fogyasztás bővülésének dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek növekedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. 2024 második felében és 2025-ben a reálbérek növekedése, valamint a csökkenő reálkamatok és a javuló lakossági bizalom nyomán visszaeső megtakarítási ráta miatt a fogyasztás növekvő pályán maradhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 3,8 százalékos, majd 2025-ben 2,8 százalékos növekedésére számít. A fogyasztásnak a várttól elmaradó ütemű kilábalása, valamint az államadósság magas finanszírozási költsége nehéz helyzetbe hozta a költségvetést. Az Egyensúly Intézet idén a 4,5 százalékos hiánycélt meghaladó, 5 százalék körüli hiányra számít.
Az Egyensúly Intézet teljes gazdasági előrejelzése ide kattintva olvasható.
(A tanulmány elkészítésénél a 2024. augusztus 10-éig beérkezett adatok kerültek be a gazdasági előrejelző modellbe.)
