Miközben 2023 nyarán honfitársaink 64 százaléka nem tervez változtatni a korábbi úticéljain, a megkérdezettek negyede (24 százalék) többet szándékozik a határainkon belül utazni, mint korábban, és csak 8 százalékuk tervez több külföldi utat – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE KVIK) Turizmus Tanszékének a magyar lakosság 2023-as utazási terveiről, valamint a Balatonnal kapcsolatos véleményéről szóló reprezentatív felméréséből.

A Balaton ezen a nyáron is kitüntetett úticélnak számít. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy míg az utazási szokásokban alapvetően nincs változás, addig az utazással összefüggő kiadások terén igen, hiszen idén nyáron a magyarok 37 százaléka nem változtat az utazással összefüggő kiadásain, 30 százalékuk viszont nagyobb összeget tervez utazásra fordítani.

A BGE KVIK Turizmus Tanszéke nemrégiben reprezentatív felmérést készített a magyar lakosság 2023-as utazási terveiről, valamint a Balatonnal kapcsolatos véleményéről. Az adatokból többek között kiderül, hogy noha a válaszadók többsége (57 százalék) nem tervezi, hogy változtat utazási gyakoriságán, azok, akik mégis, inkább kevesebbszer kelnek útra (28 százalék). A korábbinál több utazással tízből egy megkérdezett (11 százalék) számol. Az utazások hossza jellemzően (63 százalék) nem változik: a szokásosnál rövidebb utazást a magyarok kevesebb mint harmada (28 százalék), a tavalyinál hosszabb utazást 7 százalékuk tervez.

A felmérés eredményei szerint a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzet eltérően hat az egyes generációk utazási szokásaira. Az 1981 és 1996 között született Y-generáció kiemelkedően magas utazási kedvről számolt be: az egyes generációk közül ezen csoport tagjai jelölték a legnagyobb arányban (17 százalék), hogy a korábbihoz képest az idén többször utaznak, vagy hosszabb időre kelnek útra (12 százalék). A Boomer-generáció (1946-64 között születettek) tagjaira a legjellemzőbb, hogy kevesebb és rövidebb utazást terveznek 2023-ban, mint korábban. A legidősebb generáció tagjai (az 1945-ben és előtte születettek) változtatnak a legkevésbé utazási szokásaikon.

Ami az úticélokat illeti: a zászló egyértelműen a belföldi turizmusnak áll. Bár a válaszadók 63 százaléka nem tervez változtatni a korábbi úticélján, a megkérdezettek egy negyede (24 százalék) többet fog a határainkon belül utazni, mint korábban, és csak 8 százalékuk gondolkodik több külföldi útban. Az Y-generáció mindkét kategóriában felülreprezentált (tagjai 31,5 százalékkal több belföldi és 14,7 százalékkal több külföldi utat terveznek), a két idősebb és az X generáció úticél-preferenciái nem változnak.

„Örvendetes, hogy a magyar lakosság körében az idén tovább nő a belföldi úticélok népszerűsége: ez a hazai turizmusban és vendéglátásban érintett vállalkozások számára jó lehetőségeket teremt. Felmérésünk alapján tízből négy megkérdezett (37 százalék) nem tervezi, hogy változtat az utazásra szánt kiadásain, a magyarok 30 százaléka több, 28 százaléka kevesebb utazással kapcsolatos kiadással számol. Itt is kiemelendő az Y-generáció: közülük csak minden ötödik (21 százalék) gondolja, hogy kevesebbet fog költeni, 36 százalékuk számol nagyobb összeggel. Az eredményekből az is látszik, hogy a gyerekes háztartások jellemzően kevesebb összeget szánnak az idei utazásokra” – magyarázza dr. Kiss Kornélia, a BGE KVIK Turizmus Tanszékének vezetője.

A felmérésből az is kiderül, hogy tízből kilenc magyar járt már a Balatonnál, minden második honfitársunk pedig éves legfontosabb nyaralását is töltötte már a magyar tengernél. Ezt erősíti az is, hogy a Balatonra látogatók 70 százaléka négy- vagy több éjszakára érkezik. A megkérdezettek kétharmadában (66 százalék) a Balaton szó pozitív érzéseket kelt.

A kutatásból az is megállapítható, hogy a magyar tenger még mindig elsősorban a nyári utazások célpontja: jellemzően a tó, nyaralás, víz és fürdőzés témák adták az egyszavas asszociációk többségét, de figyelemreméltó a gyerekkor és az emlékek említése is. A magyar lakosságot a Balatonhoz továbbra is kiemelkedően pozitív érzések kötik: negatív szótársításokat a válaszadók csupán 3 százaléka említett.