1. A foglalkoztató fogalmának változása
2023. január 1-jétől, ha valakit a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál foglalkoztatnak, illetve más munkáltatóhoz vezényelnek, az eredeti munkáltató marad a foglalkoztatója, akkor is, ha a felek megállapodása szerint a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az a foglalkoztató fizeti, ahol a magánszemélyt ideiglenesen foglalkoztatják.
Ezért a feleknek, egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató (szerződő) a járulékkal összefüggő adókötelezettségét – bevallás, adatszolgáltatás, járulékfizetés – teljesíteni tudja.
Az ideiglenes foglalkoztató lesz a foglalkoztató akkor, ha a munkavállaló, illetve a vezényelt személy az ideiglenes tevékenységére biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít az eredeti jogviszonya mellett.
2. Határozott idejű jogviszony kezdetének és végének bejelentése
Határozott idejű foglalkoztatásnál 2023. január 1-jétől a biztosítotti bejelentéssel egyidejűleg a ’T1041 jelű nyomtatványon közölni kell a jogviszony megszűnésének szerződés szerinti időpontját is.
A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni. Ha a jogviszony megszűnésének időpontja módosul vagy a szerződés határozatlan lesz, akkor ezt változásként kell a ’T1041 jelű nyomtatványon a NAV-hoz bejelenteni. Technikailag a határozott idejű jogviszony végének változását/módosítását a ’T1041 jelű adatlap 13. pótlapján „helyesbítésként” szükséges bejelenteni az adatlap kitöltési útmutatójának a „Jogviszony végének javítása (H)” című fejezetében leírtaknak megfelelően.
3. Járulékfizetési alsó határ
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb havi összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint.
Ennek megfelelően a járulékfizetési alsó határ 69 600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.