A január 1-jén hatályba lépő gazdaságátadási törvény jelentősen előmozdíthatja a generációváltást. az érintett gazdálkodók ugyanis ezentúl egyetlen szerződésben, számos adminisztrációs és adózási könnyítéssel tudják a gazdaság átadását végrehajtani. Az új törvény alapján megkötött szerződés alapvetően a föld és ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, szerződések, támogatások átadását teszi lehetővé, emellett szabályozzák benne az együttműködés lehetőségét is, ami segíti az átadó és az átvevő közötti közös munkát is.
A hazai mezőgazdasági területek közel fele, 2 millió hektár osztatlan közös tulajdonban van, és bár az osztatlan tulajdon megszüntetésének jogszabályi feltételei 2021 óta rendelkezésre állnak, az öröklés miatt tovább zajlik a birtokaprózódás, és újabb osztatlan közös tulajdonú területek jönnek létre. A probléma kezelése érdekében január elsejétől törvénymódosítás lép életbe, ami a törvényes örökléssel érintett termőföld tulajdonjogának rendezésének lehetőségét öt évre korlátozza. A határidő túllépése esetén kényszerértékesítésre kerül sor.
Számos változás lép életbe a földszerzéssel kapcsolatos ügyletek kapcsán is, melyek elsődleges célja a spekulatív célú adásvételek kiküszöbölése. Azt, hogy Magyarországon ki juthat földhöz, több más szempont mellett alapvetően két dolog határozza meg: egyrészt az, hogy a helyi földbizottság, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a földhivatal milyen szempontok alapján tud elutasítani vagy támogatni egy-egy földszerzést, másrészt az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend aktuális szabályai.
Az elővásárlás tekintetében többek között megváltozik a „helyben lakó” és a „helyben lakó szomszéd” fogalma – ez utóbbi a szomszédos parcella tekintetében csak egy év után kerülhet előnyösebb ranghelyre. Az elővásárlási sorrendben a helyben lakó szomszéd a jövőben a priorizált tevékenységekkel foglalkozó jelentkezők (helyben lakó állattartók, ökológiai gazdálkodók, vetőmagtermesztők, földrajzi árujelzős termékek előállítói) mögé kerül majd.
Május elsejétől aztán hatályba lép az a jogszabály is, amely alapján megkötött adásvételi szerződések esetén a vételár megállapításánál már a helyben kialakult átlagos vételárat kell majd figyelembe venni. Ettől maximum 10 százalékkal lehet majd eltérni, az ennél nagyobb eltérésekre csak a szerződésben külön felsorolt objektív szempontok alapján kerülhet sor.
Elektronikus gazdálkodási napló
Január elsejétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást (permetezési naplót) kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén. A 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrákban végzett rovarölő szeres kezeléseikről ezt a nyilvántartást naprakészen kell vezetniük. Minden más esetben éves adatszolgáltatást ír elő a rendelet: az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait január 31-ig kell felvezetni a Nébih e-GN rendszerébe.
Indul a KAP Stratégiai Terv megvalósítása
„Bár a részletszabályok csak a következő hónapokban derülnek ki, a közös uniós agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadását követően bizonyossá vált, hogy a magyar gazdálkodók ebből a forrásból 2023 és 2027 között 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forintos) támogatási és pályázati összeghez juthatnak a következő években – emelte ki Bolyki Bence, az Agroinfom.hu ügyvezetője. – 2023-tól kezdve a dokumentum szerint az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt fog kapni többek között a generációváltás ösztönzése, a kis és közepes gazdaságok támogatása, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából előnyösebb gazdálkodói gyakorlatok alkalmazásának elősegítése.”
