Az élelmiszerek ára 44,0 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék), a száraztészta (66,4 százalék), a margarin (57,9 százalék), a péksütemények (56,3 százalék), a baromfihús (48,3 százalék) és a tej (48,2 százalék) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak.
Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0 százalékkal lett magasabb.
A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 11,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 32,6, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,1, a sport- és múzeumi belépők 25,2, a járműjavítás és -karbantartás 24,2, a lakásjavítás és -karbantartás 23,1, a belföldi üdülés 22,0 százalékkal került többe 2023 januárjában, minr egy évvel korábban. (KSH)
Eurózóna: 8,5 százalék
Az eurózónában az Eurostat első becslése szerint „mindössze” 8,5 százalékos volt januárban az éves infláció, ez a magyarországi ráta kevesebb mint harmada.
A nagy termékcsoportok közül a közös pénzt használó blokkban (is) az energia drágult a legnagyobb mértékben (17,2 százalékkal, de ez a mutató is jelentősen alacsonyabb a decemberi 25,5 százaléknál). Az „élelmiszer, ital, dohány” termékcsoportban 14,1 százalékkal emelkedtek átlagosan az árak, a szolgáltatások átlagosan 4,2 százalékkal kerültek többe, mint 2022 januárjában.
20 százalék fölötti éves inflációról már csupán Lettország számolt be (21,6 százalék), Luxemburgban és Spanyolországban viszont már csak 5,6 százalékos volt az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés 2023 januárjában. (KSH)
Nyeste Orsolya: Kellemetlen meglepetés
Éves szinten 25,7 százalékra gyorsult az árak növekedésének az üteme. A tényadat negatív meglepetés, hiszen jóval magasabb lett az általunk várt 25 százaléknál. Decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, gyorsabban az általunk becsült 1,8 százaléknál – írja Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.Az élelmiszerek havi inflációja magas maradt, 2,4 százalékkal nőttek az árak ebben a főcsoportban, ez azonban nem már nem hozott különösebb újdonságot. Az éves szintű élelmiszerinfláció így januárban elérte a 44 százalékot. A járműüzemanyag árak szintén nőttek - a december eleji árstop kivezetés áthúzódó hatásai miatt - lényegében erre is számítottunk.
Alulbecsültük viszont a jövedéki adó emelés áremelő hatását az alkohol- és dohánytermékek esetében, melyek így 3 százalékkal drágultak hó/hó alapon. Az általunk vártnál jobban drágultak a szolgáltatások is (2,4 százalék), meglehetősen erős év eleji átárazási hajlandóságról tanúskodva a szektorban, amit részben a minimálbérek emelkedése fűthetett.
És végül negatívan értékelhető, hogy dacára a konszolidálódó forintárfolyamnak és az alacsonyabb importált inflációnak, a tartós fogyasztási cikkek további 1 százalékkal drágultak havi szinten, azaz egyelőre nem látszik az ipari termékek inflációjának fékeződése sem. A ruházati cikkek árainak szezonális csökkenése (-1,4 százalék hó/hó), illetve a háztartási energia árának havi csökkenése (-2 százalék hó/hó) - ami lényegében az elszámolás sajátosságaiból ered - valamelyest fékezte a havi inflációt az idei év első hónapjában.
Öröm az ürömben, hogy a bár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt. A maginflációs mutató így 25,4 százalékon állt januárban, s ezzel kissé a teljes infláció mutató alá került. Összességében azonban a januári infláció emelkedés meglehetősen széles bázisú maradt, bár egyszeri hatásoknak is nagy szerepe volt a vártnál gyorsabb emelkedésben.
Az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késéssel fognak megjelenni. A fenti folyamatok feltehetően megerősítik az MNB-t a szigorú monetáris politika fenntartása melletti elköteleződésében. (Erste Bank)
