A PwC évindító makrogazdasági webináriumán Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi osztályának vezetője, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke beszélgetett Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójával az elmúlt negyedév teljesítményéről és a 2025-ös év kilátásairól.

A fogyasztás kettős arca

A magyar háztartások fogyasztása reálértelemben közel 4 százalékkal nőtt 2024-ben, de a növekedéshez az egyes szektorok eltérő mértékben járultak hozzá. Míg a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (úgynevezett FMCG termékek) piacát egyfajta stagnálás jellemezte, addig a tercier (szolgáltatások) szektor – például a telekommunikációs iparág – felülteljesített mind idősoros, mind szektorális összehasonlítás alapján. 

A magyar megtakarítási ráta azonban továbbra is kiemelkedően magas EU-s viszonylatban. Természetesen ez egyfajta korlátot szab a reálértelemben vett fogyasztás többletnövekedésének. Ahogy Kozák Ákos fogalmazott: „A magas megtakarítási arány egyrészt a háztartások óvatosságát jelzi, másrészt korlátozza a gazdaság rövid távú dinamizmusát. Ez ugyanis egyszerre tükröz pénzügyi fegyelmet és bizalmatlanságot a jövővel szemben.”

Beruházási válságból araszolunk

Az elmúlt két évben a hazai beruházások reálértéke szignifikáns mértékben csökkent. A magyar gazdaság egészét illetően 2023-ban a beruházások 15 százalékkal estek vissza, míg 2024-ben további 7–10 százalékos zsugorodás várható. A csökkenés hátterében a visszatartott uniós források, valamint a bizonytalan gazdasági környezet állhat, ennek ellenére a 2025-öt tekintve már optimistábbak az elemzők.

A kormányzati ösztönzőknek (például Demján Sándor Program), potenciális fiskális, monetáris lépéseknek és a magyar adórendszerben kezdeményezett lazításoknak köszönhetően a beruházások – reálértékben – 4 százalékkal növekedhetnek. Azaz a 2022-es szint elérése továbbra is távolinak tűnik, azonban a magyar gazdaság a stabilizálódás irányába haladhat.

„A magyar gazdaság finanszírozási problémákkal küzd, de az infláció visszaszorítása lehetőséget teremt a vállalatoknak arra, hogy új beruházásokat kezdeményezzenek” – emelte ki Farkas Gábor.

A kkv-k harca a munkaerőért

A magyar munkaerőpiac egyensúlytalansága továbbra is jelentős kihívást jelent, különösen a kkv-k számára. Bár a mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége az elmúlt évtizedben 42 százalékkal emelkedett, még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól. Kozák Ákos szerint a kkv-k teljesítményének növelése nélkül a gazdaság hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható.

Mint rámutatott, „bár a nagyvállalatok exportorientált működése stabilitást nyújt, de elszívja a helyi munkaerőt, miközben a kkv-k magas bérköltségekkel küzdenek”. A szigorúbb munkaerőpiaci szabályozások várhatóan további nyomást helyeznek a magyar gazdaság gerincét adó kkv-szektorra. Ugyanakkor ezen szigorítások akár rá is kényszeríthetik a társaságokat termelékenységük javítására, ami hosszú távon fokozhatja versenyképességüket.

Megváltoztak a fogyasztási szokások

A kiskereskedelmi szektor kiemelkedő szerepet játszik a magyar gazdaságban, hiszen a GDP 11–12 százalékáért felel. A 2025-re vonatkozó előrejelzések szerint a fogyasztás bővülése – vagyis ha sikerül ösztönözni a háztartásokat a fogyasztásra – lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének, melyhez a jogszabályalkotó által kezdeményezett lépések is közvetetten hozzájárulhatnak (például családi adókedvezmény megemelése). A kiskereskedelmi növekedés és a fogyasztás fellendüléséhez azonban elengedhetetlen a fizetőképes kereslet megléte. Ezen a területen az elemzők nem mennyiségi, hanem minőségi változást várnak. 

E tekintetben is a kkv-k szerepvállalásának fontosságára hívta fel a figyelmet Kozák Ákos: „A kkv-k termelékenységének javítása kulcsfontosságú, mert a munkaerőpiac beáramlási lehetőségei kimerülőben vannak. A beruházások fellendülése és a fogyasztási szokások megváltozása együttesen jelenthetik a gazdasági stabilitás kulcsát.”

PwC