Optimistább cégvezetők

A tavalyi 75 százalékhoz képest idén csupán 47 százalék véli úgy, hogy a következő 1 évben rosszabb lesz az ország gazdasági kilátása, mint az elmúlt esztendőben. 37 százalék szerint ugyanilyen lesz és alig 16 százalék mondta azt, hogy jobb évre számít. Az optimizmust erősíti, hogy az energiaköltségekből adódó árnyomás enyhült és a gyengülő forint is kedvező lehet az exportra is dolgozó cégeknek.

A saját vállalkozásukat illetően pedig még derűlátóbbak; alig 21 százalékuk számít kedvezőtlenebb évekre, tavaly ez az arány 63 százalék volt. A válaszadók többsége, 63 százalék ugyanolyan évre számít jövőre, mint amilyen az idei.

A válaszadók optimizmusát jól tükrözi, hogy 57 százalék szerint ugyanannyi lesz fél év múlva a foglalkoztatotti létszámuk, mint most, sőt, 32 százalék szerint még több alkalmazottal fognak rendelkezni. Közel 70 százalék idén még bérfejlesztést is tervez, amely szoros összefüggésben van az inflációs folyamatokkal (a bérek vásárlóértékét a cégek kénytelenek megőrizni, hogy megtartsák az értékes munkaerőt).

Ami a beruházásokat illeti; valamivel több, mint a válaszadók fele (53 százalék) tervez fejlesztést a következő 1 éven belül akár pályázatok elnyerése nélkül, 21 százalék mondta azt, hogy csak akkor hajt végre beruházást, ha ahhoz támogatást kaphat. A cégek 26 százaléka pedig egyaltalán nem tervez beruházni 2025-ig.

Akik nincsenek igazán felkészülve válságra

Gazdasági válság esetén döntően 3 különböző kormányzati beavatkozást igényelnének a cégek: 42 százalék adócsökkenést/adókedvezményt, ugyanennyien bértámogatást és 32 százalék járuléktámogatást. Ezek az arányok megegyeznek a tavalyi év során mértekkel.

Míg tavaly a cégek 83 százaléka rendelkezett válságtervvel, addig idén ez az arány lecsökkent 32 százalékra, ez összefügg azzal, hogy idén optimistábbak a vállalkozások a jövőt illetően, mint tavaly.

De azért más módon készülnek egy lehetséges válságra; 26 százalék elhalasztja a beruházásait, 16 százalék több készpénzállományt tart, 11 százalék a foglalkoztatotti létszámot tervezi csökkenteni.

Kevesebben élnek adókedvezményekkel

A felmérésben rákérdeztek a korábban igénybe vett adókedvezményekre.

Valamivel nőtt azok aránya, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt: a tavalyi 40 százalékról 42 százalékra nőtt azok aránya, akik nem éltek semmilyen adókedvezménnyel az elmúlt évben. Ez adódhatott abból, hogy nem volt nyereséges az előző esztendő, így nem is volt igazán miből érvényesíteni adókedvezményt

Minden tizedik válaszadó vett igénybe K+F adókedvezményt, 16százalék-uk fejlesztési adókedvezménnyel élt, és közel hasonló számban energiahatékonysági és látványcsapatsport-támogatási adókedvezményt is igénybe vettek a cégek.

Nehezített pálya

A Niveus Consulting Group kíváncsi volt arra, hogy milyen tényezők nehezítik mostanság a vállalkozások életét.

Nem meglepő módon közel 60 százalék válaszolta azt, hogy egy kiszámíthatatlan gazdasági környezet negatívan befolyásolja a cég életét. Megosztott második helyen végzett a magas infláció, illetve a magas munkabér adóterhek.