A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai cégek az MI technológiákat leggyakrabban marketing és folyamatautomatizálási céllal használják. Az alkalmazás legjelentősebb akadályait pedig a képzett munkatársak és az új technológiák ismeretének hiánya, valamint azok vállalati működésbe integrálásának nehézségei jelentik.

A vállalkozások 66 százaléka nem használja az MI-t, és nem is tervezi

Míg a vállalatok 12százaléka már aktívan használja, további egyötöd részük (22 százalék) pedig tervezi bevezetni, addig a többség (66 százalék) még idegenkedik a mesterséges intelligenciától, nem használja és nem is tervezi az alkalmazást a működésében.

A használati mintázatot jelentősen befolyásolja az, hogy a cégvezető él-e személyesen az intelligens technológiai megoldásokkal. Azonban 88 százalékuk még nem veszi igénybe az MI-t, és az általuk vezetett cégek jelentős többsége (72 százalék) egyelőre nem is tervezi munkafolyamatait megújítani intelligens technológiákkal.

Leginkább a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok mutatnak nyitottságot a gépi intelligencián alapuló eszközök kipróbálása iránt: 21 százalékuk már használ ilyen technológiákat, 44 százalékuk pedig tervezi alkalmazni. A használatot nem tervezők aránya egyre növekszik az alkalmazottak számának csökkenésével, a 20–49 fő közötti munkatárssal rendelkező cégek esetén 10-ből 7 egyáltalán nem használja és nem is tervezi igénybe venni az MI-t.

Ágazati besorolás szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazók közül kiemelkednek a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek: átlagon felüli részük (20 százalék) már használja és 24 százalékuk tervezi alkalmazni ezeket a műszaki megoldásokat. Ennél azonban még nagyobb arányban (32 százalék) szeretnék bevezetni az intelligens technológiákat a kereskedelmi ágazathoz tartozók. A feldolgozó- és építőipari vállalkozásoknak viszont közel 80 százaléka jelenleg és a jövőben sem tervezi az MI használatát.

Ezért nem használják az MI-t

Szakemberek állítják, általában elmondható, hogy Magyarországon – hasonlóan más közép-kelet-európai országokhoz – a döntéshozatal és az innovációs technológiák, például a mesterséges intelligencia elfogadása lassabb lehet, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában.Ennek oka lehet többek között az, hogy a magyar társadalom sok esetben konzervatívabb a technológiai újdonságokkal szemben. Az emberek hajlamosabbak a bevált megoldásokhoz ragaszkodni, és óvatosak az új technológiák bevezetésével kapcsolatban. Ráadásul az MI mint „ismeretlen” technológia, bizonytalanságot és aggodalmat kelthet.

Az innováció gyakran jelentős beruházásokat is igényel, amelyek nem minden vállalkozás számára érhetőek el. Magyarországon sok olyan kis- és középvállalkozás működik, amelyek erőforrásai korlátozottak lehetnek az MI alkalmazásának finanszírozásához. Szakértők azt is hangsúlyozzák a támogatások vagy ösztönzők hiányát, valamint a bonyolult pályázati rendszer is hátráltathatja a fejlesztéseket. A témához kapcsolódó speciális képzések és gyakorlati tapasztalatok még nem eléggé elterjedtek, ráadásul az IT-szektorban a szakemberhiány is problémát jelent.

A GVI kutatása szerint a vállalkozások több mint felénél (53 százalék) az MI mellőzése abból adódik, hogy úgy vélik, ezen technológiai megoldások nem illeszkednek a vállalat működéséhez (főként a kkv szektorban). A gazdasági társaságok közel fele ugyanakkor a tudáshiányt is említette akadályként: úgy a különféle technológiák ismeretének (46 százalék, főként a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek körében), mint a hozzáértő, használatban jártas szakembereknek a hiánya (48 százalék, főként az MI-t már használók és a nagyvállalatok esetén) jelentős hátráltató tényező. A vállalkozások körülbelül harmada gondolja úgy, hogy vannak biztonsági kockázatai (35 százalék, főként nagyvállalatok), illetve tartja túl költségesnek (33 százalék) a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket.

Akik már használják az MI-t: főként marketing, folyamatok automatizálása, adatelemzés, esetleg termékfejlesztés

Azon vállalatok, amelyek már igénybe veszik a mesterséges intelligencia segítségét, főként marketinget szolgáló tevékenységek (49 százalék) és folyamatok automatizálásának (45 százalék) céljával teszik ezt. Körülbelül harmaduk ugyanakkor a tartalomgenerálást, adatelemzést és termékfejlesztést is használati indokként jelölte meg. A kiberbiztonság területén a felhasználó cégek körülbelül negyede alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg pénzügyi előrejelzésekhez a vállalkozások ötöde használja az új technológiákat. A legkevésbé elterjedt felhasználási területek a készletgazdálkodás és logisztika területén történő alkalmazás, illetve a mesterséges intelligencia alapú chatbotok működtetése (13 százalék).

Érdemes azonban megállapítani, hogy a mesterséges intelligencia egyik tulajdonsága pont a folyamatos fejlesztés és innováció, valamint tanulási képesség. A GVI-kutatás felvétele óta egyre több és hatékonyabb MI-eszköz született, amelyek jelentős mértékben javíthatják a hazai kkv-k termelékenységét, hatékonyságát.

A kutatásról

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves konjunktúravizsgálata részeként 2024 júliusában összesen 350 legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozás vezetője számolt be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközök vállalati működésben történő alkalmazásáról, azok céljairól és akadályairól. Részletek itt.

További diagramok a kutatásból itt érhetők el.