Czomba Csaba, a KMVNF elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke ismertette az eddig elért eredményeket, és szólt a jövő feladatairól. Demján Sándor, a VOSZ örökös elnökének szavait idézte: „meg kell becsülni azokat, akik napi 12 órát dolgoznak és adót fizetnek”.
2019-ben Czomba Csaba kezdeményére, a VOSZ elnöksége döntött a megalakulásról, 34 határon túli szervezetet kerestek meg, végül a Művészetek Palotájában, a Vállalkozók Napján 20-an írták alá a csatlakozást. Mára 22-re bővült a tagok száma, a legtöbb szervezet, 9, erdélyi, összesen 6 337 vállalkozót fognak össze. Az évek alatt Magyarországon és a határon túl is több rendezvényt, konferenciát szerveztek, az elnökség rendszeresen ülésezik. A Művészetek Palotájában 2 határon túlit is kitűntetnek az Év Vállalkozója címmel, sőt, jövőre már hárman kapják meg az elismerést.
Czomba Csaba külön kiemelte a kárpátaljaik aktivitását, ott már 2611 vállalkozó lett tag, s az a cél, hogy minden vállalkozás belépjen a KMVNF-be. A helybeni munka mellett cél a magyarországi vállalkozásokkal új üzleti kapcsolatok építése, illetve a meglévők erősítése, a közös nyelv megtalálása. Székelyföld szintén jó példa, az ottani vállalkozói szervezet gazdasági stratégiát dolgozott ki, adóügyi, energetikai kérdésekben rendszeresen javaslatokat tesz, és női vállalkozói csoportot is létrehoztak.
Eppel János, a VOSZ elnökea Szövetség 2022-2026-ra szóló stratégiájáról beszélt, egyben önkritikusan megjegyezte, hogy ebben nincsek még benne a KMVNF-fel kapcsolatos tervek, azonban ezt rövid időn belül kiegészítik, erről mihamarabb egyeztetnek Czomba Csabával.
Eppel János leszögezte, hogy a VOSZ-nak komoly értékei vannak, van jövőképe az érdekképviseleti, a szolgáltatási és vállalkozásfejlesztés terén. Kiemelte, hogy önkéntes a tagság, elengedhetetlen a VOSZ függetlensége, amibe a szakmai függetlenség szintén beletartozik, a VOSZ nem akar politizálni), ugyanakkor az aktivitáson jelentősen javítani kell.
„Fejre állt világban kell felnőni az új feladatokhoz, jól kell tájékozódni, hogy képesek legyünk újrapozícionálni magunkat. Válságkezelő képességünk jobb az európai átlagnál, a magyar vállalkozások ütésállóak” – fogalmazott.
„Magyarország nem csak Budapestről szól, sokkal inkább jelen kell lenni a megyékben, a végeken. Személyes találkozókra van szükség, ezt nem helyettesítheti az online világ, ehhez személyek, infrastruktúra és hely kell, ebben van hová fejlődnünk” – jegyezte meg az elnök.
Mintmondta:szolgáltatásaik közül a Kavosz Zrt. Széchenyi kártya programja a legerősebb, igazi sikertörténet, a kkv-k számára az egyik legnagyobb segítség a tőkeszegény környezetben, valós problémákra ad választ. A kormánydöntés értelmében a program 2035-ig biztos folytatódik. Az Irodahálózatot érdemes lesz összekötni más szolgáltatásokkal, különböző tanácsadásokkal is.
A jövőben is feladat a VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft. sikeres működtetése, foglalkozni kell az energia kérdéseivel, zöldenergia közösségeket kell létrehozni, foglalkozni kell a menedzsment kérdésével. Az idén indult digitális platform, a VOSZ PORT saját fejlesztés, a kkv-k napi munkájához elengedhetetlen, most 2 ezernél több felhasználója van, a cél legalább 10 ezer felhasználó, akiknek a pénzügyi felkészültségét és pénzügyi tudatosságát is fejleszteni kívánják.
Szili Katalin, azOrszággyűlés korábbi elnöke, a miniszterelnök főtanácsadója előadásában azt mondta: „Össze van madzagolva a világ, helyi szinten kell fejlődni, a válságidőszakokat átvészelni”. Fontos a vállalkozói közös tudás megszerzése és továbbadása a határon túliak bevonásával, regionális gazdaság tér működtetése – mert mindez biztonságot jelent a vállalkozásoknak.
Felidézte, hogy a rendszerváltást követően, a privatizáció következtében a magyar gazdaság rendkívüli kitetté vált. Ezért helyes volt abba az irányba elindulni, hogy a gazdaságot ne kizárólag csak a multinacionális vállalatok, hanem a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások is meghatározzák. Célként jelölte meg, hogy a regionális kooperációkkal a térség gazdaságainak kitettsége minimalizálódjon.
Szili Katalin örömét fejezte ki, hogy a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés döntött arról, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozások Napja, mert „illendő fejet hajtani a gazdaságot a vállukon cipelő vállalkozók előtt”. Mint mondta: fontos, hogy ne csak a multik határozzák meg a gazdaságot, a kkv-k is. A szülőföldön boldogulás és gyarapodás segítését prioritásnak nevezte a kormány politikájában. „A megújuló Európának különösen fontos a közép-kelet-európai régió megerősödése, a hálózatosodásban a Kárpát-medence élen jár, a KMVNF munkájának is köszönhetően.”
Szili Katalin kiemelte, mennyire fontos a paradigmaváltás a vállalkozások gondolkodásában a fenntarthatóság kérdésében. A fenntartható fejlődés elérésében a hazai vállalkozókra nagy feladat hárul, ebbe tartozik a felelős fogyasztás problémája, fogyasztási szokásaink átalakítása, a közös előnyök megtalálása.
Felhívta a figyelmet, arra, hogy utoljára 1975-ben „használtunk 1 bolygót”, ma viszont 1,75 Földet használunk, vagy inkább használunk ki. 2100-ra 10,7 milliárd ember él majd bolygónkon. „A gazdasági verseny ma mindent meghatároz, de gondolnunk kell arra, hogyan élnek majd az unokáink!” – mondta Szili Katalin.
Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező Főosztályának vezetője előadásában ahelyi identitás erősítését, a partnerek keresését és a kapcsolódási pontok megtalálását szorgalmazta. 20216-tól építi a vállalkozói közösséget az államtitkárság, nem szervezetként működve, 3 ezren tartoznak ide. Megjegyzete: „Határon túl akkor lesz erős a vállalkozói közösség, ha itthon is dolgozik olyan szervezet, amelyikre támaszkodhatnak. Fontosnak nevezte mentorprogramok biztosítását a vállalkozóknak, a Vajdaságban és Erdélyben például már 3 éve sikeresen dolgoznak így. Ezen a téren is elengedhetetlen a személyes kapcsolat, valamint az, hogy a generációk egymást segítve dolgozzanak együtt.
Szabó Zoltán, a VOSZ Digitalizáció-Informatikai Szekciójának elnöke a Virtuális Piacteret (voszpiacter.hu) mutatta be, amelyhez ingyenesen lehet csatlakozhatni. A projektet 2,4 millió forintból valósították meg, már több százan használják, szeretnék elérni a 20 ezres számot, köztük minél több határon túli vállalkozót is.
