Jelenleg már 833 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, míg tavaly ez a szám 675 volt. Ha a Covid előtti évet vesszük, még markánsabb a különbség, 2019 januárjában mindössze 373 hosszú idő óta betöltetlen praxist találtunk. Az Indexnek nyilatkozva Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) alapító-elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Alapellátás és fogászati ellátás Szekció (felnőtt és gyermek) elnöke a problémát többrétűnek nevezte. Az egyik, hogy a 2023-as törvénymódosításnak megfelelően a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga 2024-től az önkormányzatoktól átkerült az Országos Kórházi Főigazgatósághoz.

Békássy Szabolcs hozzátette: ez a szakma által is támogatott intézkedés volt, mivel a magyarországi körzetstruktúra nem változott az ezredforduló óta, miközben 700-800 ezerrel kevesebben vagyunk. Az országon belüli demográfiai mozgásokat sem követte le Budapest és a városok lélekszámának növekedését, a határ menti települések elnéptelenedését. A Nemzeti Alapkezelő Adatai(NEAK)adatai is erre világítanak rá, a legtöbb üres praxis évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében van, idén már 104-gyel került az első helyre ebben a hazai régiók sorában.

Mint a szakember rámutatott, ezeket a körzeteket vonzó feltételek mellett sem töltik be, mivel az üzemméretük nem optimális. Az aprófalvas térségeknél csak 2023-ban 1400 településen nem volt helyben elérhető az alapellátás, ami 503 ezer lakost érintett, a szomszéd körzetek orvosai helyettesítéssel látták el a feladatot.

Relatív az ellátási hátrány

„Az önkormányzati vezetőkkel azt kell elfogadtatni, hogy nem az a legjobb megoldás, ha helyettesítés útján biztosítják az alapellátást, ideálisabb, ha minden körzetnek van állandó rendelési idővel rendelkező háziorvosa, akihez a falugondoki hálózat támogatásával vagy a betegek szállítását biztosító más megoldással eljuthatnak a betegek” – fejtette ki az országos kollegiális vezető. Hozzátette: a páciensek egy jól felszerelt, megfelelő létszámú asszisztenciával működő rendelőben magasabb minőségű ellátásban részesülhetnek, ellátásszervezés szempontjából ez sokkal megfelelőbb modell. Békássy Szabolcs hangsúlyozta, ezért is szorgalmazzák a mielőbbi körzetátalakításokat.

Nem csak vidéken nehéz a helyzet, a főváros agglomerációjának megduplázódott lélekszáma is indokolja az átszervezést. A NEAK jelentése szerint Pest vármegyében 67 tartósan üres praxis van, Budapest pedig az országos listán a régiók sorában második a 80 betöltetlen körzetével. Hiába magasabb ezeken a területeken az életszínvonal, és engedhetik meg maguknak többen a magánellátást, az állami ellátás hozzáférhetősége sok esetben nehezebb, mint a konvergenciarégióban, ami a mindennapi családorvosi munkában jelent kihívást, hiszen ezeken a területeken nehezebb a betegutak szervezése. „Az a realitás, hogy tb-finanszírozott laborvizsgálatra például itt többet kell várni, mint mondjuk, egy borsodi zsákfalu lakosainak. Relatív tehát, hogy ellátásszervezés szempontjából mi minősül hátrányos helyzetnek” – fogalmazott Békássy Szabolcs.

Átrajzolódnak a körzethatárok

Ma 5500 háziorvos lát el 6400 körzetet, átlagban 1600 beteg jut egy háziorvosra, de vannak olyanok, akiknél ez a szám 1200 fő alatt, másoknál 3000 fő felett van. A kormányzati célkitűzés szerint 2028-ig megszüntetik a tartósan betöltetlen és az 1200-nál kisebb ellátási területtel rendelkező praxisokat. Azt illetően, hogy az üres praxisok számai a törekvés ellenére miért nőnek, a háziorvos elmondta, hogy az átszervezési folyamat még nagyon az elején tart, ugyan már több szakmai egyeztetés történt a kérdésben.

A szakember szerint azon mindenképp változtatni kell, hogy kedvezőbb legyen az orvosok számára az összevonás, mint a helyettesítés, ezt a finanszírozási rendszeren keresztül kell támogatni. A jövőben nagyobb betegszámmal rendelkező praxisok lesznek.

„Azt szeretnénk, ha a finanszírozás ezt úgy támogatná, hogy nyugat-európai mintára több és magas képzettségű szakdolgozói gárdával tudjanak működni, a megnövekedett terhek ellátása érdekében” – mondta. A minőségi munkavégzést a 2023-ban bevezetett új indikátorrendszer támogatja. A hazai praxisokban legkevesebb két asszisztens munkájára lenne szükség a jelenlegi egy helyett. (Tőlünk nyugatra ennél is nagyobb ez a létszám.)

A prevenciós szemlélettel összhangban szakítani kell a hazai egészségügyi ellátás kórházcentrikusságával. Ha továbbra is szűkös marad a humán erőforrás, meg kell nézni, hogy ezeket a szakembereket jó helyen foglalkoztatják-e. Békássy Szabolcs példaként hozta fel, hogy több uniós tagállamban egyes krónikus betegségek gondozása – mint a diabétesz vagy bizonyos szív- és érrendszeri betegségek – teljesen az alapellátásban valósul meg. Hatáskörbővítéssel ez nálunk is megvalósítható lenne.

Elöregedőben a szakma

Békássy Szabolcs a kiüresedő praxisok másik okaként a szakma elöregedését nevezte meg. A háziorvosok túlnyomó többsége 50 év feletti, harmaduk 60 éves is elmúlt, sokan még nyugdíjaskorukban is praktizálnak. A gyermekháziorvosok esetében még rosszabb a helyzet: átlagéletkoruk 62 év, Magyarországon 1400-an dolgoznak az alapellátásban, őket csak ilyen szakvizsgával rendelkezők helyettesíthetik. A vegyes praxisokban nagyobb a háziorvosok betöltetlenségi aránya, a perifériákon 150 szakember hiányzik. A KSH 2023-as adatai szerint húsz év alatt majd 260-nal csökkent a házi gyermekorvosok száma, a háziorvosoké pedig 800-zal.

A szakmai vezető szerint égető problémáról van szó, ezért vonzóvá kell tenni a pályát a fiatalok számára, még hangsúlyosabbá a letelepedési pályázatok lehetőségét, amiben jelentős összeggel támogatják a perifériákon a munkavégzést. „Meg kell teremteni annak a lehetőségét is, hogy egy háziorvosi praxisban a jelenlegi gyakorlattól eltérő módon ne csak az orvos életkora, hanem az elvégzett munka minősége és mennyisége is meghatározza a megszerezhető jövedelem nagyságát” – tette hozzá. Ez a lépés esszenciális a fiatalok pályakezdése szempontjából.

Békássy Szabolcs a következőkkel ösztönözné őket a szakma választására: a háziorvos végigköveti a családok életét, az egészségügyi ellátórendszeren belül ez jelenti a legszemélyesebb orvos-beteg kapcsolatot, ami a gyógyítás alapja.

A hatáskörök kiszélesítésével, az ehhez társuló finanszírozással a területen nagyobb szakmai kihívások várnák őket. Megemlítette, hogy egyelőre nincs jogosultságuk olyan laborbeutalót adni, mint a 45 év feletti férfiaknál a prosztata szűrésére alkalmas PSA-vizsgálat, vagy a diabéteszesek számára bizonyos készítmények felírása utógondozásban, bár ez utóbbinál még idén előrelépésre lehet számítani. Meglátása szerint a kompetenciabővítéssel a szakellátókat is tehermentesíteni lehetne, mindamellett, hogy néhány éven belül megkérdőjelezhetetlen népegészségügyi előnnyel is járna, számos betegségtípusnál a szövődmények elkerülhetők lennének.

(Fotó: Tövissi Bence/Index)