Újabb fordulón egyeztetnek holnap a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, arra ugyanakkor kicsi az esély, hogy megállapodással záruljon a tárgyalás. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának soron következő ülésén ismerteti a kabinet az idei adatokat, valamint a 2020-as főbb makrogazdasági mutatókról szóló előrejelzését - tudta meg a Magyar Nemzet. Az adatok érdemben előre mozdíthatják az egyeztetéseket, mivel a munkaadói oldal egyelőre nem tett javaslatot a jövő évi kötelező legkisebb keresetek emelésének mértékére. A tavaly év végén megkötött, jelenleg is érvényben lévő, kétéves bérmegállapodás szerint jövőre nyolc százalékkal emelkedne a minimálbér, bruttó 161 ezer forintra, míg a garantált bérminimum - szintén nyolcszázalékos emeléssel - 210,6 ezer forintra. Ugyanakkor az egyezség lehetővé teszi, hogy ha a 2019-re előre jelzett makrogazdasági mutatóktól eltérnek a végleges számok, újra tárgyalható a 2020-ra tervezett emelés.
A szakszervezeti oldal egységesen tíz százalékot meghaladó mértékben szeretné elérni a minimálbér és a garantált bérminimum emelését. A megállapodást aláíró két országos konföderáció, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek azzal érvel, hogy a munkavállalóknak kedvező irányba térnek el az előre jelzettől a gazdasági mutatók: a vártnál nagyobb mértékben nő a gazdaság, magasabb az infláció, illetve a termelékenységi mutató is javult. A képviseletek arra is emlékeztettek, az elmúlt években jelentősen, két számjegyű mértékben csökkent a szociális hozzájárulási adó, tehát a munkáltatók kaptak jelentős köztehercsökkentést, ráadásul a béremelések érdekében. Korábban lapunk beszámolt róla, Varga Mihály pénzügyminiszter elérhetőnek tartja a tíz-tíz százalékos emelést, ugyanakkor szerinte a munkaadói és a munkavállalói oldal megállapodása a mérvadó. Szakértők szerint a garantált bérminimum akár 15 százalékkal is emelhető lenne. A minimálbér pedig érdemben alig befolyásol munkavállalót, az erre az összegre bejelentettek zöme ugyanis a valóságban többet keres.
- Az idei évre vonatkozó számok mellett a 2020-as várakozásokat is megvizsgálná a munkáltatói oldal, mielőtt kialakítja álláspontját - mondta lapunknak Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunk megkeresésére ugyanakkor arra emlékeztetett, érvényben lévő kétéves megállapodásról van szó, tehát a munkáltatói képviseletek nincsenek kényszerhelyzetben a nyolc-nyolc százalékos mérték megváltoztatásával kapcsolatban. A főtitkár hozzátette: mindenekelőtt a költségvetés és a munkaerőpiac egyensúlyának megtartását kell szem előtt tartani az egyeztetéseken, mivel senkinek sem érdeke, hogy a nagy bérnyomás miatt tönkremenjenek a kisebb vállalkozások, ráadásul ezek a szereplők is érdemi béremeléseket hajtottak végre.
A 2016-ban kötött hosszú távú bérmegállapodás kedvező eredményeivel egyetértettek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács különböző területeinek képviselői is. A számok egyértelműen igazolták, a legkisebb vállalkozások is képesek voltak a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, éveken át tartó, a növekedést jelentősen meghaladó felzárkóztatása mellett is működni, ráadásul tisztult a vállalkozói kör is. A legalacsonyabb keresetű fizikai dolgozók pedig jóval nagyobb fizetésemeléseket kaptak, így csökkentek a társadalmi különbségek. Ráadásul a mutatók szerint az ország egyes régiói között is mérséklődött az eltérés, mivel az észak-magyarországi megyékben emelkedtek legjobban a keresetek.
A szakszervezetek egységesen tíz százalékot meghaladó emelést szeretnének elérni
Forrás: Magyar Nemzet, írta: Nagy Kristóf
