A módosítás lényege, hogy ha egy feltaláló, kutató magánszemély a létrehozott szellemi alkotását nem vagyoni hozzájárulásként, azaz apportként szeretné átadni egy (startup) gazdasági társaság részére, akkor a szellemi alkotás apport szerinti értéke után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az apportálás időpontjában.

A kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek piacra vitele érdekében csökkennek a kezdeti költségek. Mivel az apportért cserébe kapott tulajdonrész után a feltalálónak tényleges bevétele nem keletkezik, a fizetendő adót – az eddigi szabályok alapján – máshonnan kellett finanszíroznia. Az apport adómentessé tételével a kutató, feltaláló mentesül ennek terhe alól, ami ösztönözheti az innovációs folyamatokat.

Az új szabályozás továbbá kedvezőbb körülményeket teremthet a kockázati tőkebefektetők számára is. A kutatás-fejlesztések piaci sikere a kezdeti szakaszban általában még nehezen állapítható meg, a szellemi alkotások hasznosításához ugyanakkor jelentős tőkebefektetés szükséges, valamint a szellemi alkotás jövőbeli jövedelmezőségének tényleges piaci értékét is fel kell mérni. Az új ösztönző szabályok azonban lehetővé teszik azt is, hogy a feltalálók és tőkebefektetők könnyebben megtalálják egymást.

A rendelkezéssel a jogalkotó célja, hogy ily módon elősegítse az újonnan induló, innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét.

Az új szabályokat az Országgyűlés által elfogadott adócsomag részeként (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény) a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása tartalmazza.

Ha bármely vállalkozónak, feltalálónak és szerzőnek szakmai segítségre van szüksége, keresse Gláser Tamást, a VOSZ EB alelnökét.