Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron rendezett pódiumbeszélgetésen Mátrai Zoltán, a VOSZ Mezőgazdasági Tagozatának elnöke kérdezte Krisán Lászlót, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját és Feldman Zsoltot, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárát az agrárium helyzetéről és a gazdálkodók pénzügyi lehetőségeiről.
A KAVOSZ több mint 10 éve dolgozik együtt az Agrárminisztériummal (korábban Földművelésügyi Minisztérium), a Széchenyi Kártya Programot 2011-ben bővítették ki az agrár kártyával – mondta Krisán László. Az ágazat számára jelenleg több konstrukció is elérhető. Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max+ kifejezetten az agrárium beruházási hitelcéljaira, illetve ezekhez kapcsolódó forgóeszköz-beszerzések finanszírozására használható fel, de természetesen a gazdálkodók is élhetnek a Széchenyi Mikrohitel Max+ és a Széchenyi Lízing Max+ lehetőségeivel is. Ezek mind nettó fix 5 százalékos éves kamat mellett érhetők el. A legújabb konstrukció, az Agrár Széchenyi Kártya Max+, a kifejezetten a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások igényeire „szabott”, 1, 2 vagy 3 éves futamidejű, 500 ezer és 100 millió forint közötti, szabad felhasználású folyószámlahitel most 5 százalékos kamattal.
Egy 100 milliós hitel esetén, 3 éves futamidővel számolva egy piaci kamatozású agrár folyószámlahitel költsége jelenleg közel 28 millió forint, közel kétszerese annak, amit az Agrár Széchenyi Kártya Max+ esetében kell fizetni. Ez 3 év alatt több mint 13 millió forint megtakarítást jelent – érzékeltette a kamattámogatás előnyeit Krisán László.
A kamattámogatást a költségvetés állja, és mivel állami támogatásról van szó, szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása is. Ezek mind megvannak, így „csupán” a bankoknak kell „beleállniuk” ezekbe a programokba. Vajon mekkora lelkesedéssel teszik? – tette fel a kérdést Mátrai Zoltán. A hitelezésben ma Magyarországon „satufék” van – szögezte le Krisán László. A vezérigazgató szerint egyrészt ugyan érthető, ha a bankok vigyázni akarnak a pénzre, másészt azonban a jelenlegi helyzetben nem szabad magukra hagyni a vállalkozásokat. Hitelezés nélkül nem lehet talpon maradni, márpedig a jelenlegi 18–20 százalékos piaci kamatokat semmilyen legális üzleti modell keretében nem lehet kigazdálkodni. Ezért van szükség a támogatott hitelekre, a kkv-kat, köztük az agráriumban működőket „bármi áron” meg kell menteni – szögezte le a KAVOSZ vezérigazgatója.
A gazdák az elmúlt időszakban a korábbiaknál is súlyosabb problémával szembesültek – értettek egyet a beszélgetés résztvevői. A tavalyi aszály eleve nehéz helyzetet teremtett, amit az energiaválság és az ukrán gabonadömping súlyosított: az előbbi a költségeket növelte, az utóbbi pedig a bevételeket csökkentette. Mátrai Zoltán megjegyezte, egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a gazdálkodással, hiszen 20–30 hektáros gazdaságok már egy családot sem képesek eltartani. Az agráriumban egyre erősebb a „hatékonysági prés” – adott szélesebb perspektívát Feldman Zsolt. A problémák gyökere az, hogy a gazdálkodók költségei az elmúlt 15 évben sokkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint a felvásárlási árak. Az „életképességi küszöb” így egyre magasabb, a vállalkozásoknak fokozniuk kell a termelékenységüket, ami egyrészt modernizálás, másrészt szerkezetváltás útján lehetséges, azaz a hagyományos növényi kultúrákat részben egyéb, speciális terményekre – vetőmagokra, különleges takarmánynövényekre stb. – kellene cserélni. Ez a mai magyar mezőgazdaság alapkérdése, amelyről a szakmának sokkal többet kellene beszélnie – hangsúlyozta az államtitkár.
A nehézségek ellenére az agrárvállalkozók a legmegbízhatóbb hitelfelvevők – mondta el Krisán László. A KAVOSZ országszerte több mint 200 irodában várja a kérelmezőket, amihez további több mint 1500 bankfiók is társul, hiszen a bankszektor több mint 90 százaléka csatlakozott a Széchenyi Kártya Programhoz – emlékeztetett a vezérigazgató.
