„Az üzleti bizalom erősödik a tavalyi negyedik negyedévi mélypont után. 2023 első negyedévében volt a legmagasabban az index, 62-63 százalékkal, a negyedik negyedévben viszont a mélypontra zuhant, ami nem csoda, mert a tavalyi recessziós év volt. 2024-ben az első és második negyedév már javuló tendenciát mutat, igaz, nagyon lassú a javulás, kínosan lassan kapaszkodunk felfelé. Egy picit ugyan jobbak a kilátások, a legkisebb vállalkozásoknak azonban sok esetben rosszabb az üzleti hangulata, a jövőképe, mint a nagyobb, erősebb vállalkozásoké” – mondta a VOSZ Barométer kutatásra utalva Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az InfoRádó Aréna című műsorában a szervezet és az Egyensúly Intézet közös kutatásáról.

A főtitkár fontosnak tartja, hogy a szakmai és a vállalkozási ismeretek összekapcsolódjanak, mert ez a túlélés záloga. A VOSZ ennek érdekében különböző programokat indított. Korábban elsősorban a finanszírozásban próbált a szövetség segíteni, de egyre jobban nyitnak a vállalkozásfejlesztés irányába.

„A bizalmat könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni” – mondta a fogyasztás lassú visszaépülésével kapcsolatban, hozzátéve: a reáljövedelem idénre 13-14 százalékra becsült növekedése bizalomra ad okot, ám az óvatosság továbbra is alapvető lesz a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt. „Nehezen tér vissza a bizalom, lassan tér vissza a korábbi fogyasztás, és ezt a vállalkozások is érzik. A kamatszint ugyanakkor csökken, de még mindig azon a szinten van, amikor egy magánszemély is nagyon meggondolja, hogy felvegyen fogyasztási kölcsönt, lakáshitelt, vagy egy vállalkozó vállalkozói hitelt” – mondta Perlusz László. Szerinte hiába vannak támogatott hitelek, a kamat sok esetben még mindig „a fájdalomküszöb fölött van”. Úgy látja, hogy 5 százalék körüli az a kamat, amelynél már bátran vesz fel a lakosság hitelt, és a kisvállalkozásoknál is nagyjából az 5 százalék az, amikor már megindul a hitelezés.

A gazdasági növekedésről azt mondta, fontosak a külföldi működőtőke-beruházások, a távol-keleti tőkebefektetések például egyre nagyobb részét adják a magyar gazdaságnak. Arra azonban vigyázni kell, hogy mindez a hazai vállalkozói szektorral harmonizálva valósuljon meg. A VOSZ főtitkára szerint a magyar cégek felkészültek arra, hogy multik beszállítói legyenek, mert „a magyar munkaerő a külföldinél semmivel sem rosszabb”.

Perlusz László szerint továbbra is feszes a munkaerőpiac, a vendégmunkások alkalmazását azonban nem politikai, hanem szakmai kérdésnek tekintik. Azt például szakmaiatlan kijelentésnek tartja VOSZ, hogy a cégek azért alkalmaznak külföldi munkavállalókat, mert olcsóbbak a magyarnál. Ezzel szemben minden költséggel együtt jóval többe kerülnek, mint egy magyar munkavállaló, vagyis nem ők szorítják le a bérszínvonalat. Összességében néhány tízezer emberről van szó, 5 százalék alatt van a külföldi munkavállalók aránya, így ez nem okoz problémát a magyar gazdaságban. „Nem rengeti meg a munkaerőpiacot, hogy a munkaerő-kölcsönzők, fontos üzleti szolgáltatásként, átmenetileg, néhány évre külföldiekkel pótolják a munkaerő-hiányt bizonyos területeken” – jelentette ki.

A hazai dolgozók munkakultúrájáról azt mondta, nő az életszínvonal Magyarországon, gyarapodnak az emberek, az elvárásaik nagyobbak, s ezekkel együtt a szabadidőnek is megnő az értéke. „Ezt meg kell érteniük a vállalkozóknak is, úgy kell alakítaniuk a munkahelyeiket, hogy megfeleljenek az új elvárásoknak” – hangsúlyozta Perlusz László, aki úgy látja, hogy vannak jó példák, ilyen például a távmunka, amit a digitalizáció egyre több munkakörben lehetővé tesz.

A munkavállalók képzésében is jelentős előrelépést lát a főtitkár, a kormány által indított programok eredményeit már tapasztalják az EuroSkills (Európa legnagyobb szakképzési versenye) megmérettetéseken. A keresletvezérelt szakképzésben szerinte fontos lépéseket értek el, jó az irány, de még mindig nem működik úgy, ahogy Németországban vagy Svájcban.

Perlusz László a gazdaságpolitikával kapcsolatban úgy fogalmazott, „a kiszámíthatatlanságnál nincs rosszabb, mert ha a szabályozók egy éven belül változnak, a vállalkozónak át kell írnia az üzleti tervét, meg kell próbálnia túlélni a helyzetet. Egy 10-20 évben gondolkodó nagyobb cégnek van tartaléka, és kitart, amíg látja a fényt az alagút végén, de egy kisebb vállalkozó bedobja a törölközőt.”

A minimálbér-tárgyalásokról úgy vélekedett, hogy november végéig meg kell állapodni, mert megborítja a jövő évi üzleti terveket, ha a vállalkozók nem tudnak biztosan kalkulálni. A VOSZ jelenleg az európai minimálbér-direktíva átültetésével is foglalkozik, amely 2027. január 1-jétől lesz hatályban. A főtitkár emlékeztetett, hogy a recessziós évben a minimálbér és a garantált bérminimum 10, illetve 15 százalékkal nőtt, ami nagy megterhelést jelentett a vállalkozásoknak. 2025-re nem várható ilyen léptékű emelés, a főtitkár szerint ezt el is kell kerülni, nehogy „túlfűtsék” a gazdaságot. Perlusz László úgy vélte, hogy a minimálbér biztos emelkedni fog, de felhívta a figyelmet, középtávon nem biztos, hogy fennmarad ez a rendszer. A minimálbér mindenképpen marad, a szakmunkás bérminimum vagy garantált bérminimum a magyar gazdaság vívmánya, máshol nincs Európában, az uniós irányelv viszont jó lehetőség az egységesítésre.