A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) márciusban és áprilisban vármegyei beszámoló közgyűléseket tart, amelyeket vállalkozói fórumok kísérnek. Az országos rendezvénysorozat szegedi állomásán a VOSZ országos és helyi vezetői, valamint partnerei is részt vettek március 19-én.
„Talán nem véletlen, hogy amikor elindítunk egy évet, Szeged polgármestere a legnagyobb vállalkozóknak, adófizetőknek bemutatja a terveket, a várható fejlesztéseket” – fogalmazott köszöntőjében Nagy Sándor, Szeged városfejlesztésért felelős alpolgármestere. Ez a gesztus is azt mutatja, hogy a város számára alapvető cél a kapcsolatok fejlesztése és ápolása a helyi vállalkozásokkal. Kiemelte, az állandó változások közepette különösen fontos, hogy a helyi vállalkozások minél több információt kapjanak a város életéről és működéséről, ebben számítanak a VOSZ tagságára.
Janovics Péter, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi főosztályának vezetője előadásában elmondta, hogy az álláskeresők száma folyamatosan csökken (Szegeden most mindössze 1 százalék), ami részben a 2011-ben bevezetett közmunka-programnak köszönhető, de nagyban segítettek az európai uniós és hazai munkaerőpiaci programok is. „Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye után Csongrád-Csanád vármegye került a harmadik legkedvezőbb munkaerőpiaci helyzetbe, ami a helyi vállalkozók sikere is. Ugyanakkor ez új kihívásokat jelent, mert ahogy csökken a munkaerőtartalék, a gazdaság fejlődésével egyre nehezebbé válik új munkaerő felvétele” – húzta alá.
Eppel János: Már minden vármegyében működnek a vállalkozásfejlesztési irodák
A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb önkéntes tagsággal rendelkező érdekképviselet már negyedik éve tart vállalkozói fórumokat minden vármegyében. Ennek részeként az éves vármegyei beszámoló küldöttgyűlések mellett találkoznak a helyi vállalkozásokkal is. „Szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol lehet találkozni, és ahol értő, támogató tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani” – mondta. Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez nem hasonlítható, hiszen a Covid-járvány, a háborús helyzet, és ennek következtében a nemzetközi szállítási láncok megszakítása, az infláció, az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket.
„A vállalkozások hangulata a 2024-ben negatív volt, ezt mutatta a VOSZ Barométer kutatásunk is. Innen startoltunk 2025-ben, ám a januári adatok szerint továbbra is alacsony a belső fogyasztás és a beruházások mértéke, fennáll az exportbizonytalanság, valamint az infláció kérdése” – mondta. Az idei gazdasági előrejelzésekben is sok a bizonytalanság, az idei GDP-növekedés mértéke 2,5-3,5 százalék közöttire prognosztizálható. Eppel János kiemelte, hogy a már több, mint 60 ezer főt tömörítő tagvállalkozásoknak a VOSZ országos vállalkozásfejlesztési irodahálózatával gyors, hatékony és vállalkozásbarát szolgáltatásokat kíván nyújtani, nagyrészt a VOSZ alapítójáról elnevezett Demján Sándor Program segítségével, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval, valamint ESG-támogatással.
A VOSZPort-tal kapcsolatban az elnök aláhúzta, az volt a cél, hogy a vállalkozások valamennyi adminisztrációs ügyüket, az összes bejelentési kötelezettséget, NAV-ügyintézést, CRM-feladatokat egy helyen, egy platformon tudják intézni. Eppel János bejelentette, hogy tovább fejlesztik az applikációt, elsősorban digitalizációs és mesterséges intelligencia területen. A vállalkozásfejlesztési irodákon keresztül folyamatosan új termékekkel találkozhatnak az ügyfelek, nemrégiben például arról született döntés, hogy rövidesen lízing- és biztosítási termékek is elérhetők lesznek.
A VOSZ – az előzetes kutatások és az elfogadott stratégiája alapján – négy különböző területen (pénzügyi források megteremtése, munkaerő, menedzsment/vállalkozói tudás, energia) kínál megoldásokat a vállalkozásoknak. „A nehéz helyzetben a VOSZ megad minden segítséget a hazai vállalkozásoknak, a lehető legszélesebb eszköztárral, forráslehetőségekkel, tanácsadással” – hangsúlyozta Eppel János. A VOSZ elnöke az országosan működő irodahálózatot egyfajta dimenzióváltásnak nevezte a szervezet életében.
„Gyakorlatilag minden nap csúcsot döntünk mind energiafogyasztásban, mind energiatermelésben, ami különösen fontos a kkv-k esetében” – mondta előadásában Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője, bemutatva a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját. A kkv-k számára fontos, hogy információhoz jussanak az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokról. „A VOSZ kiemelt célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az energetikai szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy könnyen átlátható legyen, adatalapon, gyakorlatilag egyablakos rendszeren keresztül” – emelte ki. Az együttműködések során először az energiafogyasztást mérik fel a vállalkozásoknál, javaslatokat tesznek az optimalizációra, mindezt a VOSZ-tagoknak díjmentes tanácsadásként biztosítják 2025. május 31-ig.
Kozák Ákos: Idén 4-5 százalékos inflációra számíthatunk
„Vigyázó tekintetüket egyrészt az inflációra, másrészt a munkaerőpiacra vessék!” – javasolta a vállalkozóknak Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke, aki kutatásaikra alapozva mutatta be a vármegye és Magyarország gazdasági helyzetét. Az infláció idén 4-5 százalék lehet, és márciusban tetőzhet. Jelenleg elsősorban a háztartások fogyasztása erősíti a folyamatokat, de a fogyasztás nem egyenlő a kereskedelmi forgalommal. „2024-ben elsősorban a kiskereskedelemmel voltak problémák, és nem a fogyasztással” – mondta. A változatlanul feszes munkaerőpiacon az látszik, hogy a foglalkoztatottság csökken, a munkanélküliség pedig emelkedik. Miközben az országos átlagkereset bruttó 630 ezer forint, a vármegyében 80 ezer forinttal alacsonyabb. Változatlanul probléma, hogy a bérek növekedése, illetve a termelékenység nincs egymással arányban. A beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke Magyarországon tavaly 821 ezer forint volt, míg Csongrád-Csanád vármegyében ez csupán 360 ezer forint. A vármegyében működő vállalkozások 80 százaléka nano, mikro- vagy kisvállalkozás, tavaly az első 9 hónapban 3300 új vállalkozást regisztráltak, miközben ugyanennyi szűnt meg.
Fórumokat szerveznek, rendezvényeken vesznek részt
A rendezvény második részében Sipos Tamás,a VOSZ Csongrád-Csanád Vármegyei Szervezete elnöke ismertette a közgyűlésen szervezetük 2024-es munkáját. Elmondta, hogy tavaly augusztus óta új vállalkozásfejlesztési irodában várják a vállalkozókat Szegeden. Az iroda felvette a kapcsolatot a Junior Achievement Magyarország–Oktatási Alapítvánnyal, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-vel és a PwC Magyarország Kft.-vel. Idén már sikeresen megrendezték a „Kezdjük együtt a 2025-ös évet!” című vállalkozó fórumot, a „Légy a vezetés mestere” workshopot, valamint részt vettek a szegedi HRFest-en. Tervezik további fórumok megrendezését: az agrárvállalkozók tájékoztatását, bemutatják majd a szövetkezeti foglalkoztatás előnyeit, a költségoptimalizálást, a kezdő vállalkozások mentor programját, valamint rendezvényeket szerveznek a mesterséges intelligencia, az energiahatékonyság és ESG témában.
Az esemény zárásaként Cseh Tamás,a Pierre Enterprises Kft. ügyvezetője mutatta be vállalkozását: a cég saját fejlesztésű okosotthon-rendszerrel nyújt innovatív megoldásokat.