A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról. A Tolna vármegyei vállalkozói fórumot Szekszárdon rendezték meg április 10-én.
Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint elmondta: Magyarország éves alapon számított 2023 negyedik negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt az állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet. Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet.
A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért. A VOSZ 2023-ban ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot hasznosítják a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.
2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és a szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, szervezett formában nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.
A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programban a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás és több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte: nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.
A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, ilyen a fenntarthatóság kérdése és az ESG témaköre is. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek. Az irodahálózat kiépítése és a meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlenül kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.
Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese előadásának elején hangsúlyozta, hogy a VOSZ fő tevékenysége az érdekvédelem. A Szövetség tavaly óta az Egyensúly Intézettel közösen negyedévente méri a kkv-k üzleti hangulatát, a VOSZ Barométer fontos visszajelzés a vállalkozásoktól, hogy miben várnak segítséget. 2023-ban a rekordmagas infláció, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a csökkenő vásárlóerő és a romló fizetési morál miatt a Barométer összesített mutatója 62-ről 50 százalékra csökkent az év végére. A felmérés 2024-ben is folytatódik.
A VOSZ idén nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalkozók minél nagyobb számban legyenek tisztában az ESG-vel kapcsolatos feladatokkal, mert jelenleg a kkv-k 88 százaléka nem is hallott róla, pedig uniós direktívaként még a hitelt felvevők számára is elő fogják írni a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat. Nagy feladat lesz a vállalkozókat „helyzetbe hozni” ezen a téren, de meg fogják oldani. Az edukálás első jelentős állomása a VOSZFESZT ESG-tematikájú rendezvénye lesz április 25-én Veszprémben a Pannon Egyetemen. Erről és minden más VOSZ-rendezvényről tájékozódni lehet a vosz.hu-n a Naptár rovatban.
Az elnökhelyettes emlékeztetett a VOSZ március 13-án megrendezett, a munkaerő-tartalékokkal kapcsolatos konferenciájára, ahol a kérdést alaposan körbejárták a külföldi munkavállalók helyzetétől az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásán át a külföldön dolgozók hazacsábításáig. A VOSZ az Egyensúly Intézettel és neves szakértőkkel közösen szakpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki a külföldön munkavállaló magyarok hazatérésének ösztönzésére.
Az idei projektek közül kiemelte a Széchenyi Kártya Program folytatását, valamint Demján Sándor életművének és hagyatékának ápolását. A közösségépítés fontos mutatója, hogy a legkiválóbbakat elismerik, ezért alapította Demján Sándor a Prima Primissima és a területi Prima díjat, utóbbiból eddig 2561-et adományoztak országosan. A Vállalkozásfejlesztési Program keretében idén minden megyében bővítik az irodahálózatot, minden vármegyei irodában vállalkozásfejlesztési tanácsadó fog dolgozni.
Dr. Horváth Kálmán, Tolna vármegye főispánja felszólalásában különösen fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi, a területfejlesztést középpontba helyező periódusban minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a helyi vállalkozásokkal, amelyben a VOSZ hatékony partner. Nagyon fontosnak nevezte a közös munkát, mert a Dél-Dunántúli Régió több mutatóban is le van maradva az országos átlagtól. Egy felmérés szerint például a legélhetetlenebb magyar vármegyeszékhelyek listáján Szekszárd az utolsó előtti helyen szerepel. Vagyis rengeteget kell tenni azért, hogy ez a régió, bár a rendszerváltás nagy vesztese volt, de ebből ki tudjon lábalni. Ebbe a munkába kell bevonni a vállalkozói szervezeteket, így a VOSZ-t is, a kamarákat és a felsőoktatási intézményeket is. Tolna vármegyében a Paks II. beruházás kiemelt jelentőségű, változatlan a cél, hogy a munkában résztvevő vállalkozások legalább 40 százalékának magyar cégnek kell lennie. „A kormányhivatal Tolna vármegyében is ügyfél- és vállalkozóbarát, amit a jövőben is be fognak bizonyítani” – húzta alá a főispán.
Dr. Fajszi Lajos, a VOSZ Tolna Vármegyei Szervezetének elnöke beszámolójában reményét fejezte ki, hogy a jövőben folytatódik a tendencia, és több vállalkozás alakul, mint amennyi megszűnik. Minden remény megvan arra is, hogy a régió a következő években kiemelt befektetési terület lesz, így az építőipar is újra fellendülhet, amiben a Paks II. projektnek nagy szerepe lesz. A vármegyei taglétszám jelenleg 700, tavaly 30 százalékkal nőtt a VOSZ-tagok száma, ha ezt a tempót tartani tudják, akkor év végére elérhetik az ezres létszámot. A vármegyei elnök örülne, ha a 2024-es, immár 19. Prima Gálán november 8-án a díjazottak mellett köszönthetnék az 1000. tagvállalkozást is. Idén januárban megnyitották az új VOSZ-irodát Szekszárdon, a vállalkozók folyamatosan jönnek konzultálni, szoros velük a kapcsolat. A Széchenyi Kártya Program igazi sikerprogram, az idei első negyedévben 4,5 milliárd forint hitelkérelem érkezett, 48 órán belül továbbítják a hiteligényt a bankoknak. Májusban egy vállalkozásfejlesztési tanácsadó szintén segíti a munkát – jelentette be dr. Fajszi Lajos.