Novemberben az élelmiszerek ára éves összevetésben 43,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9 százalék), a kenyér (81,8 százalék), a tejtermékek (79,0 százalék), a sajt (78,8 százalék), a vaj és vajkrém (77,3 százalék), a száraztészta (70,8 százalék), az édesipari lisztesáru (69,1 százalék), a margarin (60,3 százalék), a baromfihús (54,4 százalék), a péksütemények (54,0 százalék) és a tej (52,9 százalék) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (8,7 százalék) és az étolaj (3,2 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 65,9 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,4, ezen belül az új személygépkocsikért 24,0, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4 százalékkal drágultak.

Az állateledelek ára 51,1, a háztartási fogyóanyagoké 34,2, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 9,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1 százalékkal került többe.

1 hónap alatt, 2022. októberhez viszonyítva:

A fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,6 százalékkal drágultak, ezen belül az édesipari lisztesáru 10,9, a száraztészta és a tojás egyaránt 9,6, a sajt 5,5, a baromfihús 5,4, a tej 4,7, a büféáruk 4,5, a kenyér 4,2, a vaj és vajkrém 3,9, a péksütemények 3,8 százalékkal kerültek többe.

A háztartási energia ára 1,3 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 3,9, a palackos gáz 2,5, a vezetékes gáz 1,5 százalékkal drágult. Az állateledelek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 4,0, a háztartási fogyóanyagok 3,3%-kal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,9 százalékkal nőtt, ezen belül a szerencsejátékok 6,6, a járműjavítás és -karbantartás 2,2, a lakbér 1,6, az egészségügyi szolgáltatás 1,3 százalékkal drágult.

2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 13,6, a nyugdíjas háztartások körében 14,1 százalékkal emelkedtek.

Európa csúcsán a magyar infláció

Az Eurostat már közzétette az eurót használó tagállamokra vonatkozó első novemberi becsléseket. Eszerint 20 százaléknál magasabb inflációt csupán Lettországban (21,7 százalék), valamint Litvániában és Észtországban (mindkettő 21,4 százalék) regisztráltak. A saját pénzt használó EU-tagok közül októberben is Magyarországon volt a legmagasabb az infláció (21,9 százalék), ebben a „klubban” Lengyelország 16,4 százalékkal volt a második, Csehország pedig 15,5 százalékkal a harmadik – írja az Üzletem.hu.

Nyeste Orsolya: Az inflációs csúcsot 2023 első negyedévében érhetjük el

Az infláció novemberben tovább emelkedett, ráadásul a vártnál is gyorsabb ütemben. Októberhez képest a fogyasztói árak 1,8 százalékkal nőttek, az éves infláció így 22,5 százalékra gyorsult az októberben közzétett 21,1 százalékról. A tényadat ismét magasabbnak bizonyult az előzetesen vártnál. A maginfláció is nőtt novemberben, elérve a 24 százalékot év/év alapon – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, novemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. Dacára a tojás és a burgonya árstopjának, a főcsoport árai további 3,6 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 43,8 százalékot.

Továbbra sem látszik lassulás az élelmiszerdrágulás frontján: az aszálykárok, a szektor alacsony termelékenysége, az árstopok okozta veszteségek más termékeken való kompenzálása, valamint a magas import és a gyenge forint a legfontosabb magyarázó tényezői a kiemelkedő élelmiszerdrágulásnak Magyarországon. Fordulatot itt valószínűleg a kereslet fékeződése hoz majd, aminek első jeleit már az októberi kiskereskedelmi forgalmi statisztikában is láthattuk.

Bár az élelmiszereknél kisebb mértékben, az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek - még mindig meglehetősen széles körű árnyomást jelezve a gazdaságban. A ruházati cikkek árai 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedtek havi szinten, ami leginkább a volatilis és gyenge forint kedvezőtlen hatását tükrözi. Kifejezetten negatív emellett, hogy a szolgáltatások árnövekedése novemberben 0,9 százalékra gyorsult hó/hó alapon.

A vártnál magasabb novemberi infláció, valamint az üzemanyagok árplafonjának a tervezettnél korábbi eltörlése    eredményeként az infláció már decemberben elérheti éves szinten a 25 százalékot. Jövőre az első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mérték azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is várhatóan fordul ekkorra.

Az inflációs csúcsot az első negyedévben érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme, a folyamat azonban meglehetősen lassú lesz várakozásunk szerint. Az éves átlagos infláció 2023-ban könnyen elérheti, akár meg is haladhatja a 18 százalékot.

Forrás: KSH/Üzletem.hu/Erste Bank