A magyar GDP nagyjából 60 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása. 2024-ben a gazdaság kulcskérdése a fogyasztás alakulása, ezt a kérdést járja körbe az Egyensúly Intézet májusi gyorsjelentése. 2024 első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,85 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. Ha ez a dinamika kitartana egész évben, akkor 3,4 százalékos növekedést könyvelhetne el a hazai GDP. Ezt az úgynevezett évesített növekedési rátát ábrázolja az 1. ábra, feltüntetve, hogy a GDP négy felhasználás-oldali komponense melyik hogyan járult hozzá az adott negyedéves dinamikához. Noha az 1. ábráról látható, hogy voltak negyedévek, amikor az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a fogyasztás, 2023 egészében a reálértelemben 2,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Még látványosabb a csökkenés a háztartások fogyasztásának közel felét kitevő kiskereskedelmi forgalomban. A magyar kiskereskedelemi forgalom közel 8 százalékkal csökkent 2023-ban, ezzel az EU harmadik legrosszabb dinamikáját produkálta. Ráadásul a forgalom a mai napig nem érte el a Covid-válság előtti szintet, ezzel 2024. márciusára közel 33 százalékponttal marad a korábbi trendvonal alatt (2. ábra).
A háztartások fogyasztása, és különösen a kiskereskedelem gyengélkedése az elmúlt hónapokban rendre negatív meglepetéssel szolgált az elemzők számára. A legtöbb előrejelzés ugyanis azzal számolt, hogy a fogyasztás követni fogja a bérek vásárlóerejének növekedését. A bruttó medián reálbérek 2023 második fele óta növekednek, az előző év vége óta pedig meghaladják az inflációs sokk előtti értéket. 2024 első negyedévében közel 12 százalékkal volt magasabb a medián bérek vásárlóereje, mint egy évvel korábban (3.ábra).
Noha a reálbérek 2023 második fele óta ismét növekednek, a háztartások fogyasztás helyett inkább a megtakarításaikat növelték. 2023 negyedik negyedévére a háztartások bruttó megtakarítási rátája 21,6 százalékra emelkedett. Ez kiugróan magas megtakarítási hajlandóságot mutat: az elmúlt tíz év átlagos magyar megtakarítási rátája 13,4 százalék volt (4. ábra).
Mindezt egyrészt a háztartások jövőbe vetett bizalmának megingása magyarázza: az inflációs válság idején a lakossági bizalmi indikátorok jelentős mértékben visszaestek, és csak lassan normalizálódnak. A GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe nem mutat javulást az elmúlt hónapokban, a magyar érték továbbra is jóval alacsonyabb az EU-átlagnál. Másrészt a szigorú monetáris politika, vagyis a megtakarításokon elérhető magas reálhozamok is a fogyasztás visszafogására ösztönözték a háztartásokat (5. ábra).
Az idei év kulcskérdése a gazdasági növekedés szempontjából az, hogy a növekvő reálbérek mikor csapnak át érdemben növekvő fogyasztásba. Az Egyensúly Intézet szerint a következő negyedévekben az újrainduló konjunktúra nyomán emelkedő lakossági bizalom és a csökkenő reálkamatok mellett a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2,7 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos növekedésére számít.
