Míg 2019 május végét megelőző három hónapban itthon csupán 85 ezren dolgoztak távmunkában vagy home office-ban, idén ugyanebben az időszakban már 355 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel a KSH 2022-es adatai szerint. Vagyis három év alatt nagyjából több mint négyszeresére emelkedett azoknak a hazai munkavállalóknak a száma, akik alkalmanként vagy rendszeresen a fent említett két, rugalmas foglalkoztatási formában dolgoznak, és a pandémia visszaszorulását követően a hazai IKT-vállalkozások 65 százaléka tervezi, hogy továbbra is fenntartja az otthoni munkavégzés lehetőségét.
A hazai IKT-cégeknél a tapasztalatok szerint a home office munkavégzés különösen a frontend, backend, full-stack fejlesztői és tesztelői, IT-biztonsági munkakörökben jellemző. A személyes jelenlét inkább a tanácsadói munkakörökben, így a termékmenedzserek, product ownerek esetében maradt domináns az ügyfélcentrikusság érdekében.
A home office-ban dolgozók legnagyobb hányada a 25-44 éves korú, városban élő emberek közül kerül ki, felülreprezentáltak körükben a nők, 77 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A távmunka és a home office szürke zónái
A 2021. decembere óta hatályos magyar jogszabályok értelmében a home office és a távmunka jogi értelemben egymás szinonimájává vált. Azonban a Századvég Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei című kutatásban elvégzett fogalomértelmezés és lehatárolás szerint a távmunka és home office nem teljes mértékben azonos, nem egyenértékű atipikus foglalkoztatási formák. Míg a távmunkában a munkavégzés nem minden esetben zajlik a hagyományos munkarend idejében, addig a home office-ban dolgozók a hagyományos munkarendben dolgoznak és ennek a munkajogi adminisztrációs kötelezettségei is vonatkoznak rájuk. Ezért az IVSZ szerint szükséges a jogalkotónak is ezt a két foglalkoztatási formát elkülönítve kezelnie.
A Munka törvénykönyve (Mt.) jelenleg nem rendelkezik például arról, hogy a munkáltató visszarendelheti-e távmunkavégzés/home office esetén a munkavállalót, ha a munkavállaló életkörülményei megváltoznak vagy a munkakörhöz kapcsolódó feladatokban változás áll be, vagy a munkavállaló visszaél ezek lehetőségével. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók esetében gondot jelenthet, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében, ha home office munkavégzésben állapodnak meg a felek, azt egyik fél sem módosíthatja egyoldalúan, rugalmasan az aktuális feladatokhoz igazodva. Megfelelő keretek között, de biztosítani szükséges a munkavállalók számára a tervezhetőséget, a munkáltató számára pedig a jogot, hogy indokolt esetben irodai munkavégzésre hívja az egyébként home office-ban dolgozó kollégáit.
Az átalakuló munkavégzés modernebb szabályozást kíván
Az IVSZ javasolja a munkavégzés helyére vonatkozó szabályozás átemelését az Mt-be, a felek közös megegyezésének lehetővé tételével. Fontos lenne az is, hogy a Mt. adjon módot arra, hogy a munkáltatónak lehetősége nyíljon egyedi megállapodás alapján alkalmi home office lehetőséget biztosítania a munkavállalóknak anélkül, hogy ehhez minden alkalommal munkaszerződést kellene módosítani. Ugyancsak rögzíteni javasolják, hogy a munkáltatónak nyomós indok mellett jogában álljon visszavonni a home office vagy távmunka-megállapodást.
A szervezet szerint a szabályozásnak egyértelművé kell tennie azt is, hogy otthonról való munkavégzés során a fizikai munkakörülmények megteremtése és fenntartása, a munkáltató által az egyes munkakörökhöz elrendelt adatvédelmi, biztonsági előírások betartása alapvetően a munkavállaló felelőssége. Ugyanakkor ebben a kérdésben az IVSZ szerint mindenképp szükség van arra, hogy a munkáltató megadja a munkavállaló számára a megfelelő támogatást. Ehhez kapcsolódóan törvénybe kellene foglalni azt is, hogy a munkavállaló köteles legyen bejelenteni a munkáltatója számára, ha home office munkavégzésének helyszíne megváltozik. Erre azért lenne szükség, hogy a munkáltató mérlegelhesse, hogy továbbra is fenntartható-e az adatvédelmi, biztonsági előírások betartása.
Valós esetekre reagálva az IVSZ szerint kulcsfontosságú lenne félreérthetetlenné tenni mind a munkavállalók, mind a munkáltatók érdekében, hogy ha egy munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatóját a jogszabályban előírt engedélyezett időkereten túli külföldi munkavégzéséről, akkor ennek jogi és adó vonzatai az eddigi joggyakorlat alapján magát őt, és nem a vállalkozást terhelik.
Nem egyértelműek az adható juttatások
Nem egyértelmű a home office-ban, távmunkában foglalkoztatott munkavállalóknak adható havi 20 ezer forintos szja-mentesen juttatás számításának módja sem. Az IVSZ tisztázni javasolja, hogy a jogalkotó a ténylegesen a home office-ban töltött napokat érti-e a kifizetési jogosultság alatt, vagy azt az időszakot, amelyben a munkavállaló már az Mt. szerinti távmunka-szerződéssel rendelkezik, így mindenképp pontosítani kell a kifizetés és elszámolás indokoltságát. Az első esetben a tényleges otthoni irodában töltött napok számával minden egyes hónapban külön-külön arányosítani kellene a kifizetést, és egy 50 százalékban otthonról dolgozó munkavállalónak már csak az összeg fele lenne adó- és járulékmentesen kifizethető, ezért a második értelmezés alkalmazása lenne az életszerű.
A szabályozás pontosítása azért is lényeges, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldalon se legyenek bizonytalanságok az atipikus foglalkoztatási formák pontos kereteire vonatkozóan. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzet tükrében nem engedhetjük meg, hogy a nem teljes mértékben tisztázott körülmények miatt bárki is a külföldi munkavállalást vagy az itthonról külföldre való munkavégzést válassza. Az Összefogás a digitális Magyarországért című kiáltványunkban is arra hívjuk fel a figyelmet, hogy minden egyes digitális szakemberre szükség van a gazdaság versenyképességének fejlesztése érdekében – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
Forrás: IVSZ
