Már korábban döntöttek az árstopok fenntartásáról, a szerdai kormányülésen pedig további három döntést hoztak: a Magyar Kereskedelmi és Iparkarama és a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kérésére kiterjesztik a kamatstopot a kkv-k hiteleire is. Meghosszabbítják a Széchenyi Kártya hitelprogramját, és gyármentő programot is hirdetnek.

Az intézkedések részleteiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter számolt be, hangsúlyozva, hogy szankciós infláció ellen küzdenek, de úgy, hogy közben a recessziót is igyekeznek elkerülni.

Elmondta: november 15-től vezetik be a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire. A június 28-i szintre viszik vissza a kamatokat visszamenőleg is, és jövő júliusig lesz életben a kamatstop. Június 28-án 7,77 százalék volt a bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék, de visszakerül a június 28-ai szintre. A kkv-k esetében körülbelül 60 százaléka a hitelállománynak támogatott hitel, de 40-45 százalék változó kamatozású hitel. Ennek állománya megközelíti a 2000 milliárdot, és közel 60 ezer kkv érintett.

A tárcavezető második intézkedésként említette, hogy a Széchenyi Kártya kamata január 1-jéig 3,5 százalék, utána 5 százalékra emelkedik, az érintett termékek körét pedig szűkítették, áramvonalasították. Közölte: nagyon fontos az, hogy a kamattámogatást ki fogjuk fizetni, és az 5 százalékot tudjuk garantálni.

Nagy Márton kitért rá: harmadik lépésként elkezdenek gondolkodni azon, hogy a bankadót ne csak fiskális eszközként használják, hanem gazdasági ösztönzőként is, és a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. „Tehát aki hitelez, az kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez, az többet fizet” – magyarázta. A jövő héttől kezdenek el dolgozni ezen a programon.

A kamatstopra vonatkozó kérdésre válaszolva Nagy Márton hangsúlyozta, ez a lépés a moratórium alternatívája, vagy kamatplafont alkalmazhatunk, vagy moratóriumot. Ez sokkal célzottabb beavatkozás; ott avatkozunk be, ahol szükség van rá – fogalmazott, majd jelezte, a probléma a változó kamatozású termékeknél van, a cél pedig az, hogy ne kapjon még egy költségsokkot a kis-középvállalkozói szektor.

A Széchenyi Kártya kamatait félévekre határozzák meg, azaz január 1-jétől június 30-ig lehet felvenni ezeken a kamatokon a hiteleket; a most bejelentett szint nagyon-nagyon kedvező kamatlábnak tekinthető. A miniszter szerint minden esély megvan arra, hogy miközben Németország recesszióba eshet, Magyarországot növekedési pályán lehet tartani. (MTI)

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)