Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint alapvetően négy fő trend fogja meghatározni az idei évet pénzügyi fenntarthatóság területén – mind a vállalatok számára teremt lehetőséget és egyben jelent számukra kihívást. „A vállalati zöld hitelek volumene továbbra is gyorsan nő; a CSRD-jelentések a vállalati értéklánc csúcsán elhelyezkedő cégek számára most már kikerülhetetlenek lesznek, és ez hozza magával a beszállítók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságának növekedését; az MNB idén júliustól a nagyobb hitelekhez fenntarthatósági kérdőívek bekérését ajánlja a bankok számára; a fenti jelentések elkészítéséhez, értelmezéséhez pedig jól képzett ESG-szakemberekre lesz szükség, ami a felsőoktatásban is jelentkezik” – sorolta az idei év legfontosabb eseményeit Suba Levente.
1. Továbbra is a vállalati szegmens fogja húzni a zöld hitelek piacát.
Az elmúlt bő egy évben a vállalati és önkormányzati zöld hitelek összege gyors ütemben emelkedett, 2023. év végéhez képest megduplázódott a kihelyezett hitelek összege: mint 300 milliárd forinttal nőtt, 2024. 3. negyedévére meghaladta a 610 milliárdot.„Az indulás után első két évben a növekedés lanyhának volt mondható, ám a tavalyi év kiugró emelkedést hozott. Az idei évben is ez a gyors növekedés várható, ha további duplázódásra talán nem is lehet számítani. A két húzóágazat, amely szinte teljesen lefedi a teljes vállalati zöldhitel-állományt, a megújuló energiaprojektek, ahová a hitelek kétharmadát helyezték ki a bankok, és kisebb részben, de nagyobb dinamikával növekedve a zöld ingatlanprojektek, amelyek hitelállománya egy év alatt megtriplázódott. Ezzel szemben a lakossági hitelek piacán visszafogottabb volt a növekedés, itt az MNB zöld otthonokat támogató programja után a pénzintézetek kedvező hitelei nem tudtak olyan előnyöket biztosítani, mint a jegybank 2,5 százalékos hitelrátája. Hasonló program híján ezen a területen enyhe növekedés várható csak” – jelezte Suba Levente az idei trendeket.
2. Most már tényleg jön a CSRD.
Az Európai Unió 2022-ben hozta meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvét, amely jelentősen kiterjesztette mind a jelentéstétel elvárt részletezettségét, mind az érintettek körét. A legnagyobb cégeknek idén kell megkezdeniük a tavalyi évről szóló CSRD-jelentések leadását, így tavaly volt az első „igazi” év, amikor ez a kötelezettségre való felkészülés megjelent a legnagyobb vállalatok életében. (Azokra a cégekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, amelyek legalább két feltételnek megfelelnek: minimum 40 millió eurós bevétel, 20 millió eurós nyereség, 250 fős alkalmazotti létszám.) Jövőre pedig már a közepes méretű cégek is jelentésre kötelezettek lesznek.
„Idén a legnagyobb cégek és a pénzintézetek már kibocsájtják a tavalyi évre vonatkozó jelentéseiket, így a beszállítói értékláncok végén álló nagy multik – kiskereskedelmi üzletláncok, autógyártók – láthatóvá kell tegyék a környezeti hatásaikat a teljes értékláncukra vonatkozóan: ki tudja jobban menedzselni az értékláncot fenntarthatósági szempontból. Ez természetesen hatással lesz a beszállítóikra is, akiknek szintén meg kell majd felelniük az értéklánc végén álló nagyvállalat fenntarthatósági feltételeinek” – vázolta Suba Levente az idei év másik nagy jelentőségű témáját.
3. Banki kötelezettség lesz az ESG-adatgyűjtés – az ügyfeleknek is fel kell rá készülni.
A már említett CSRD-jelentések mellett a Magyar Nemzeti Bank is ajánlást fogalmazott meg a pénzintézetek számára: 2025. július 1-től a minimum ESG-kérdéssorra vonatkozó elvárásban egyre több adatot, információt kell begyűjteni a bankoknak a vállalati hiteleket felvevő ügyfeleiktől. „Egyelőre az 500 milliónál nagyobb hitelek esetében kerül ez az ajánlás terítékre, vagyis nagy vállalati hiteleknél a cégek számíthatnak arra, hogy kölcsönt folyósító bank egyre több kérdést tesz fel, egyre részletesebb adatgyűjtést végez majd a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységéről. Erre mindkét oldalon fel kell készülni” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
4. Nagy szükség lesz a „zöld” szakemberekre, az ESG-képzésekre.
„Mindezek azt is jelentik, hogy a megnövekvő feladatok mind a nagyvállalati, pénzintézeti, mind a kölcsönért folyamodó kkv-k oldaláról szükség lesz olyan szakemberekre, akik ezeket a kérdéseket értelmezik, megválaszolják, eligazodnak a fenntarthatósági szabályozások között, az adatokat összegyűjtik. Már látszik, hogy az egyetemeken is készülnek erre: egyre több helyen, egyre nagyobb létszámmal indítanak ESG-képzéseket itthon is” – emelte ki az idei év negyedik fontos trendjét a K&H fenntarthatósági vezetője.
