Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja előrejelzésében az Egyensúly Intézet.
Az agytröszt szerint a következő években az inflációs nyomás enyhülése várható. A jelenleg megfigyelhető folyamatok alapján a következő évben mind a keresleti, mind a kínálati tényezők inkább az infláció további csökkenése felé mutatnak. Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció. A geopolitikai bizonytalanságok miatti magas olajárak (és az emelkedő jövedéki adó) hatására a növekvő üzemanyagárak továbbra is pozitívan járulnak majd hozzá az árak emelkedéséhez. Az élelmiszerek vonatkozásában azonban 2024-ben az általános inflációnál alacsonyabb áremelkedésre számíthatunk. A jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját.
Az infláció fokozatos csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot, a forint sérülékenysége ugyanakkor csak óvatos kamatvágásokat tesz lehetővé. A forint leértékelődése folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad. A forint-euró árfolyam átlaga 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a 406–419 forintos sávban lesz.
A magas infláció miatt csökkenő vásárlóerő 2023-ban a háztartások fogyasztásának visszaeséséhez vezetett, amelynek mértéke még a Covid-járvány idején tapasztaltnál is nagyobb volt. A következő években azonban a konjunktúra beindulása és a reálbérek várható növekedése folytán a fogyasztás is újra emelkedő pályára állhat. A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően 2023-ban az Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó csökkenésére számít. Azonban a dezinflációs trendnek és az újrainduló konjunktúra mellett pozitív tartományba forduló reálbéreknek köszönhetően 2024-ben a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az Egyensúly Intézet jövőre a fogyasztás 2,2 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos reálnövekedésével számol.
A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést: a kormány októberben másodszor is megemelte az eredetileg 3,5 százalékra tervezett idei hiánycélt, ezúttal 5,2 százalékra. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a kormány jövőre a növekedés veszélyeztetésével komoly költségvetési kiigazításba kezdene, ezért az Egyensúly Intézet 2024-ben 3 százaléknál magasabb hiányra számít.
A munkaerőpiaci kereslet nagyfokú ellenállóságot tanúsított az elmúlt év során. A 2023 harmadik negyedévében meginduló gazdasági növekedés miatt az Egyensúly Intézet 2023-ban a versenyszférában foglalkoztatottak számának 0,8 százalékos növekedésére számított, a következő években pedig az ideihez hasonló dinamikára. A munkanélküliek aránya tavaly 3,9 százalék, idén 3,7 százalék lesz Magyarországon.
2023-ban a kétszámjegyű nominális béremelkedés ellenére 1,6 százalékkal csökkent a bérek vásárlóereje. Jövőre a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra kétszámjegyű béremelkedésre és pozitív reálbér-dinamikára lehet számítani. 2027 végére valószínűsíthető a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvadása. Noha a sajtóban 400 000 forint feletti szinten történő összeolvadásról is szó esett, az Egyensúly Intézet GDP- és inflációs előrejelzése alapján a négyéves folyamat végére valószínűbbnek tűnik egy 350–370 000 forintos szint a négyéves periódus végén.
(Az előrejelzésekhez a 2023. október 31-éig beérkezett adatokat vették figyelembe.)
A teljes előrejelzés ide kattintva érhető el.
