„A bérmegállapodást annak ellenére írtuk alá, hogy a tavalyi stagnáló, enyhe recessziós gazdaságban nagyon nehéz volt a két számjegyű emelésről tárgyalni” – mondta Czomba Csaba a szon-hu-nak. (A minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett 2023. december 1-től.)

Szerinte a bér és annak járuléka egy vállalkozás kiemelt költségeleme, ezért a VOSZ tagsága először nem támogatta a decemberre előrehozott emelést, előbb azt javasolták, hogy a legkisebb keresetűek decemberben adó- és járulékmentesen kapjanak 100 ezer forint kompenzációt. „Végül megszavaztuk az emelést, figyelembe véve, hogy a lakossági fogyasztás élénkülése a vállalkozásoknál is lecsapódik.

„A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége két javaslatot is tett. Az egyik szerint a kétfajta minimálbér olvadjon össze, és csak egy minimálbér legyen. A másik javaslatunk pedig, hogy minél több ágazati kollektív szerződés köttessen Magyarországon, hiszen az Európai Unió célkitűzése, hogy a tagállamokban legalább 80 százalékban ilyen szerződések szabályozzák a munkaadók és a munkavállalók közötti viszonyt, ez érvényes a minimálbérre is. Mindezeket a 2027-ig tartó béremelési stratégia keretében kell megvalósítani. Infláció- és GDP-növekedésfüggő is, hogy 2027-re a 350-370 ezres sávba, 400 ezer forint közelébe vagy esetleg 400 ezer forint fölé kell emelni a minimálbért” – fogalmazott Czomba Csaba. 
A szervezet társelnöke, vármegyei elnöke hozzátette: a VOSZ készített egy felmérést, amely szerint a vállalkozások közel 70 százaléka a közeljövő gazdasági helyzetét korántsem látja kedvezőnek. És ami szerinte még drámaibb: 77 százalékuk 2024-re egyáltalán nem tervez béremelést.

„Főleg a kisebbeknek már a decemberi minimálbér-korrekció is gondot okozott. Természetesen, ami kötelező, azt végrehajtják a vállalkozások. Pozitívum viszont, hogy elbocsátásokat nemigen terveznek” – mondta az elnök.