Közel egy évvel azután, hogy Oroszország agressziós háborút indított Ukrajna ellen, az uniós gazdaság számára az ősszel előre jelzettnél kedvezőbben indult a 2023-as év. A téli időközi előrejelzés szerint az idei növekedési kilátások az EU-ban 0,8 százalékra, az euróövezetben pedig 0,9 százalékra emelkedtek. Jelenleg úgy tűnik, hogy mindkét térségnek sikerül elkerülnie az év elejére korábban várt technikai recessziót – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az uniós gazdaság tavaly rácáfolt a várakozásokra, és az orosz agressziós háborúval összefüggő sorozatos sokkokkal dacolva reziliens növekedést ért el. A 2023. év a vártnál jobban indult: a recesszió és a gázhiány kockázata csökkent, a munkanélküliség pedig továbbra is minden korábbinál alacsonyabb. Az európaiak azonban még mindig nehéz időket élnek. A jelentős nehézségek miatt változatlanul a növekedés lassulásával kell számolnunk, a vásárlóerő pedig a következő negyedévekben csak fokozatosan fog kiszabadulni az infláció szorításából. Az egységes és átfogó szakpolitikai válaszintézkedéseknek köszönhetően az EU átvészelte a gazdaságainkat és társadalmainkat 2020 óta sújtó viharokat. A jelenlegi kihívásokat ugyanilyen eltökéltséggel és ambícióval kell kezelnünk” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

„Európa gazdasága a jelenlegi kihívások közepette rezilienciáról tesz tanúbizonyságot. Ugyan csak egy hajszálon múlt, de sikerült elkerülnünk a recessziót. Valamivel optimistábbak vagyunk a növekedési kilátásokkal és az infláció idén várt csökkenésével kapcsolatban. Ugyanakkor még mindig számos kihívással nézünk szembe, így korántsem dőlhetünk hátra elégedetten – nem utolsósorban azért, mert Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborúja még mindig bizonytalanságot okoz. Eltökélt szándékunk, hogy iparunk versenyképességének fokozásával megerősítsük az általános növekedést és a rezilienciát. Tekintettel a geopolitikai változásokra és kockázatokra, alapvető fontosságú, hogy az EU fenntartsa a globális gazdaság vezető szereplőjeként betöltött pozícióját” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

Javuló kilátások

A 2022 első felében tapasztalt erőteljes bővülést követően a harmadik negyedévben visszaesett a növekedés lendülete, bár a vártnál valamivel kisebb mértékben. A rendkívüli negatív sokkok ellenére az EU gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte az őszi előrejelzésben valószínűsített zsugorodást. A 2022. évi éves növekedési ráta jelenleg 3,5 százalékra becsülhető mind az EU, mind az euróövezet tekintetében.

Az őszi előrejelzés óta bekövetkezett kedvező fejlemények javították az idei növekedési kilátásokat. Az ellátási források folytatólagos diverzifikációja és a fogyasztás lényeges visszaesése következtében a gáztározók töltöttségi szintje az elmúlt évek szezonális átlaga fölött maradt, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szintek alá süllyedtek. Emellett az uniós munkaerőpiac továbbra is kiválóan teljesített, és a munkanélküliségi ráta 2022 végéig a minden eddiginél alacsonyabb 6,1 százalékos szinten maradt. A bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni.

Mindazonáltal továbbra is jelentős nehézségekkel kell megbirkózni. A fogyasztók és a vállalkozások változatlanul magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) januárban még mindig emelkedett, ami tovább gyengítette a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.

A téli időközi előrejelzés az EU-ban 0,8 százalékos, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos növekedést prognosztizál 2023-ra, ami 0,5, illetve 0,6 százalékponttal magasabb az ősszel előre jelzett rátánál. A 2024-re várt növekedési ráta nem változott: az EU esetében 1,6 százalék, az euróövezet esetében pedig 1,5 százalék maradt. Az előrejelzési időszak végére várt kibocsátási volumen csaknem 1 százalékkal meghaladja az őszi előrejelzésben szereplő értéket.

A 2022-es csúcsot követően enyhül az infláció

Az általános infláció három egymást követő hónapban csökkenő tendenciát mutatott, ami azt sejteti, hogy magunk mögött tudhatjuk a csúcsot, ahogy azt az őszi előrejelzés is valószínűsítette. Az októberi 10,6 százalékos rekord után az infláció mérséklődni kezdett, és a januári gyorsbecslés szerint az euróövezetben 8,5 százalékra csökkent. A csökkenés fő oka az energiainfláció enyhülése volt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött.

Az inflációs előrejelzés az őszihez képest némileg lefelé módosult, ami elsősorban az energiapiaci fejleményeknek tudható be. Az előrejelzés szerint az általános infláció a 2022. évi 9,2 százalékról 2023-ban 6,4 százalékra, majd 2024-ben 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Ami az euróövezetet illeti, a 2022. évi 8,4 százalék után 2023-ban 5,6 százalékos, 2024-ben pedig 2,5 százalékos általános infláció várható.

Kiegyensúlyozottabbak a kockázatok

Bár az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is magas, a növekedési kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak. A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás reziliensebbnek bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt.

Az inflációt övező kockázatok továbbra is nagyrészt az energiapiaci fejleményekhez kapcsolódnak, tükrözve a növekedéssel kapcsolatban azonosított egyes kockázatokat. Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad.

Magyarország

Magyarországon 2022-ben 4,9 százalékos lehetett a GDP-növekedés az Európai Bizottság szerint (a KSH február 14-én teszi közzé az első becslést). 2023-ban a növekedés üteme a téli prognózis szerint 0,6 százalékra lassul (azaz gyengébb lesz az uniós átlagnál), 2024-ben pedig 2,6 százalékos lehet.

2023-ban az átlagos infláció 16,4 százalék lesz Magyarországon a bizottsági előrejelzés szerint (a 2022-es átlag 15,3 százalék volt), 2024-ben pedig 4,0 százalékra csökkenhet.

Forrás: Európai Bizottság