Hogyan érzik magukat a fogyasztók, milyen tapasztalatok érik őket, és a külső hatások hogyan alakítják a viselkedésüket, a fogyasztói szokásaikat – ezek annak a reprezentatív kutatásnak a fő kérdései, amelyet a McKinsey megbízásából végeztek el az elmúlt hetekben Európa-szerte.

A válaszok szerint ahogyan Európában mindenütt, úgy Magyarországon is az árak emelkedése az aggodalmak legfőbb forrása, méghozzá egyre növekvő mértékben. Honfitársaink 58 százaléka tette az első helyre a drágulást, miközben a második leggyakrabban említett kockázati tényező, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (és annak költsége) 11 százaléknyi válaszadónál került az élre.

Általános, azaz nem csak Magyarországra jellemző tapasztalat, hogy a háborúval, illetve annak esetleges eszkalációjával kapcsolatos félelmek egyértelműen csökkenő tendenciát mutatnak. Az viszont inkább generációs különbségeket jelez, hogy míg az 55 évnél idősebb korosztály az egészségügy hozzáférhetősége, addig a Z-generáció (a 25 évnél fiatalabbak) inkább a foglalkoztatás biztonsága miatt aggódnak.

Ami a kilátásokat illeti, a magyar fogyasztók az átlagosnál pesszimistábbak a gazdasági kilábalás kilátásait illetően, nem csak európai, de regionális összehasonlításban is. Idehaza csupán a megkérdezettek 8 százaléka számít a gazdasági helyzet gyors javulására, illetve arra, hogy a növekedés a következő 2-3 hónapban visszaáll a krízis előtti szintre, miközben Németországban és Franciaországban 13 százalék, Romániában 12 százalék, Lengyelországban pedig 15 százalék ugyanez az arány. A Magyarországon mért érték a várt fellendüléssel kapcsolatban a teljes mezőnyben a legalacsonyabbak közé tartozik.

A gazdasági közérzetet leginkább befolyásoló áremelkedések üteme kiemelten aggasztja az idősebb populációt. Ezzel is összefügghet, hogy az 55 évnél idősebb korosztály a legborúlátóbb a további drágulással kapcsolatban, és ugyanez a generáció tervezi a legnagyobb mértékben csökkenteni a saját fogyasztását, amennyiben az árak tovább nőnek.

A számok azt jelzik, hogy többről van szó puszta terveknél: az élelmiszervásárlás kivételével minden vizsgált kategóriában – főként az éttermi szolgáltatások (a válaszadók 63 százaléka fogta vissza a költéseit), a ruházati cikkek (ékszerek -64 százalék, ruházati kiegészítők -65 százalék) és a szórakoztató termékek (elektronikus szórakoztató eszközök -60 százalék) szegmensében – radikálisan csökkent a fogyasztás. Ráadásul a válaszadók 56százalék-a további jelentős költségcsökkentésre készül, ha az árak tovább nőnek, egyedül az élelmiszer-vásárlásban várható – alighanem a közelgő ünnepekre tekintettel is –, hogy az emberek mintegy 25 százaléka többet fog költeni.

„A növekvő árak érezhetően befolyásolják a vásárlási döntéseket és szokásokat: gyakoribbá vált az új csatornák, márkák, illetve a saját márkás termékek kipróbálása” – fogalmazott Luka Bucan, a McKinsey budapesti Associate Partnere. Mint mondta, a magyar fogyasztók közel 70 százaléka próbált ki valamilyen új bevásárlási szokást az elmúlt 4-6 hétben a költségek csökkentése reményében; ezek hosszabb távon leginkább a fiatal generációk tagjainak napi gyakorlatában maradhatnak meg. A leggyakoribb iránynak a saját márkás termékek kipróbálása (közel 40 százalék) és a márkák közötti váltás (30 százalék) bizonyult.

A fogyasztás csökkenés a szuper/hipermarketeket érinti a legerősebben: a fogyasztók 30 százaléka vásárolt kevesebbet az említett üzlettípusok egységeiben. A változás nyertesei a diszkontáruházak, amelyekben mindössze a fogyasztók 11 százaléka vásárolt kevesebbszer, 22 százalékuk pedig egyenesen növelte vásárlásainak gyakoriságát, összhangban a más országokban tapasztaltakkal. A vevők a nélkülözhetetlen élelmiszerek összes kategóriájában az olcsóbb termékeket keresik; a leglátványosabban a háztartási termékeknél (például tisztítószereknél), ahol a vásárlók körülbelül 80 százaléka váltott olcsóbb termékre, de a tojás és tejtermékek (75 százalék), az édességek és a fagyasztott termékek (69 százalék) esetén is nagy mértékű a változás.

Hasonlóan egyértelmű tendenciák mutatkoznak az energiafogyasztás terén.

„A növekvő árak hatására egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók az energiahasználatukban” – tette hozzá Havas András, a McKinsey budapesti Partnere.

A válaszadók 63 százaléka vallotta magát tudatosabbnak az otthoni energiahasználatban, illetve 28 százalékuk mondta, hogy a spórolás miatt más közlekedési eszközre váltott egyes utazásai során. Az emberek közel harmada emellett bizonyos élelmiszerekből és háztartási termékekből tartalékokat kezdett képezni, felkészülve ezzel akár az esetleges ellátási problémákra is.

Ezen a területen is az 55 évnél idősebb korosztály változtatott a legnagyobb mértékben az életmódján: közülük a válaszadók 72 százaléka energiatudatosabbá vált, és majdnem 20 százalék mondott le vagy halasztott el tervezett utazást.

Forrás: McKinsey