Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: a Demján Sándor nagyvállalkozó kezdeményezte Széchenyi Kártya a gazdaság és a politika sikeres együttműködését mutatja, a termék nehéz időkben bizonyította válság- és időállóságát.

A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a kártya a vidék hitelezőjévé is vált, a kibocsátott Széchenyi Kártyák 75 százaléka vidéki vállalkozásokhoz került.

Krisán László méltatta a kormány elkötelezettségét a kkv-k finanszírozásában, a Széchenyi Kártya támogatásában, és megköszönte a rendszerben együttműködő bankok, intézmények, vállalkozások munkáját.

A KAVOSZ vezérigazgatója ismertette, hogy a Demján Sándor által vizionált 100 ezer helyett mostanra 600 ezer hiteligénylést fogadtak be Széchenyi Kártyán keresztül, amiből 430 ezer hitelszerződés már megvalósult mintegy 5700 milliárd forint értékben.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, a Széchenyi Kártya együttműködésen alapuló termék, kritikus időszakban segítette a kkv-k hitelezését, fennállása óta egyre nagyobb hányadot tölt be a kkv-k hitelezésében.

A vállalati hitelezést nem szabad abbahagyni – jelentette ki Parragh László, aki fontosak nevezte a fenntartható gazdasági növekedés meglétét, és a kihívások között említette a társadalmi és gazdasági erőforrások összehangolását a technológia új világában.

Az MKIK elnöke jelezte, a KAVOSZ a húsz éves tapasztalatra építve hamarosan megjelenik a vállalkozások fejlesztését segítő új területeken is.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széchenyi Kártyának jelentős társadalmi hatása is van a gazdasági mellett, küldetése egybecseng a VOSZ céljával, a magyar vállalkozások segítésével.

A VOSZ elnöke elmondta, szövetségük jövőre lesz 35 éves, és a szervezet 5 éves stratégiája mentén aktívabb, szervezettebb munkával kívánja segíteni a vállalkozásokat, egyebek közt bővítik vállalkozásfejlesztő tevékenységüket.

Az ünnepségen jubileumi kártyákat adott át sikeres vállalkozásoknak Orbán Viktor miniszterelnök, Parragh László, Eppel János és Krisán László a közreműködő bankok, pénzintézetek vezetőinek közreműködésével, továbbá jubileumi díjjal ismerték el a bankok, a garanciaintézményeik vezetőit, a KAVOSZ ügyintézőit.

Orbán Viktor: 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatják a Széchenyi Kártya Programot

A kormányfő a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: úgy döntöttek, hogy több mint kétszeresére növelik ezt a támogatást.

Hozzátette: mondhatná, hogy „nem jószántunkból tesszük, hiszen megnőttek a kamatok” és így a kamattámogatás, de mindenki tudja, hogy „nehéz év áll előttünk”, így az a döntés is születhetett volna, hogy nem invesztálnak ekkora összeget a támogatásba.

Orbán Viktor kitért arra: emellett még 220 milliárd forintot adnak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek az energiaintenzív kategóriába esnek, továbbá gyármentő programot hirdetnek meg.

A miniszterelnök kifejtette: ez az évforduló nem következett volna el Demján Sándor nélkül. Az alapítótól megtanulhatták, hogy a leginkább lehetetlenre érdemes vállalkozni, ő is csak a lehetetlen dolgokra vállalkozott, és ehhez keresett magának társakat, „így csalt aztán lépre engem is a kártya megalapításával” – fogalmazott.

Elmondta: a külföldi nagyberuházások a városokat célozzák meg és külföldi nagyberuházások nélkül nem lehet Magyarország sikeres. De kellenek mellettük sikeres magyar vállalkozások is, mert akkor lesz Magyarország magyar ország – jelentette ki. Hozzátette: a nagy külföldi cégek mellett mindig kell lennie széles, erős, biztos lábakon álló magyar vállalkozói rétegnek is.

Orbán Viktor közölte: igazunk volt abban, hogy a háborút nem lett volna szabad elkezdeni, hogy aki fegyvert szállít, egyre közelebb sodródik a háborúhoz, hogy a szankciók meg fogják rendíteni az európai gazdaságot és hogy az energiaszankciók inflációt hoznak magukkal.

Ugyanakkor örömet okozhat, hogy ki lehet maradni a recesszióból és ki lehet maradni a háborúból – mondta. Hozzáfűzte: örömmel tölthet el bennünket az is, hogy megcélozható az egyszámjegyű infláció elérése 2023 év végére.

Megjegyezte: örömet okozhat az is, hogy lehetséges ilyen helyzetben is a családokat megvédése a hatalmas rezsiköltségektől.

A kormányfő arról is beszélt: nem hiszi, hogy a piac szent és sérthetetlen, megvannak a törvényei, de nem érinthetetlen és igenis kellhet az állami beavatkozás. Olyan év előtt állunk, amikor erős, kellő időben és helyesen cselekvő állam nélkül a magyar gazdaság nem lesz sikeres.

Úgy vélte, olyan energiaválságba kerültünk, amely az egész európai ipar rohamos leépülésével fenyeget. Most Európának ki kell találnia, hogy az idén felszámolt európai gazdasági struktúrát milyen új rendszerrel akarja felváltani.

A miniszterelnök kiemelte: bár már elfogadták a 2023-as költségvetést, azóta történtek fejlemények, így azt hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez. Nem lehet másra hagyatkozni, saját mentőcsónakot kell találni, olyan mentőcsónakot, amely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és fenntartani a magyar cégek működőképességét.

Elmondta: 2015- és 2021 között az EU növekedését rendszeresen meghaladtuk, vagyis van dinamika a magyar gazdaságban, de az energiaárak, az infláció és a kamatok Magyarországot is sújtják.

Úgy látja, az energia jelenti a legnehezebb kihívást, mert a mai megváltozatott rezsitámogatási rendszerben minden hónapban a magyar költségvetés minden háztartásnak ad 180 ezer forintot, ugyanis, ha nem tenné, minden magyar családnak ennyivel lenne nagyobb az energiaszámlája. Fontos, hogy ezt a támogatást meg kell őrizni.

Orbán Viktor hangsúlyozta: 2023 mindenkitől komoly erőfeszítést igénylő időszak lesz. A magyarok karaktere olyan, hogy amikor jól mennek a dolgok, szétszélednek, de bajban rájönnek, hogy csak fegyelmezett együttműködéssel élhetnek túl – jelentette ki, hozzátéve: erre lehet építeni 2023-ban is.

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Forrás: MTI