A Magyar Közlönyben 2023. május 31-én megjelent 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet alapján 2023. július 1-sejétől az Szja törvény szerint kamatjövedelmet – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 424/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt. A jelenlegi tervek szerint 2023. november 26-ig tart a veszélyhelyzet, de nem lehet kizárni, hogy annak időtartamát újra meghosszabbítják.
Míg a többi külön adózó jövedelem esetén, ahol felmerül szocho-fizetési kötelezettség (osztalék, árfolyamnyereség, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem), az adófizetésnek van felső korlátja, addig a kamatjövedelem utáni szochót korlát nélkül meg kell fizetni – hangsúlyozza friss bejegyzésében Süli Szilvia adótanácsadó, az RSM Hungary menedzsere.
Milyen esetekben kell szochót fizetni a kamatok után?
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az egyes Szja törvény szerinti kamatjövedelmek, mikortól vonnak maguk után szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettséget:
- Lekötött betét esetén a 2023. június 30-a után lekötött betét kamatára kell szochót fizetni. Így, a július 1-seje előtt lekötött betét esetében nem merül fel szocho-fizetési kötelezettség abban az esetben sem, ha a lekötési időszak egy része 2023. július 1. utánra esik.
- Pénzforgalmi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, a fizetési számla egyenlege esetén a 2023. június 30-át követő időszakra járó kamat után kell szochót fizetni.
- Olyan értékpapírok esetében, amelyek hozama kamatjövedelemnek minősül (ide tartoznak jellemzően a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények, és számos befektetési jegy), továbbá amelynek az értékesítéséből, törlesztéséből származó jövedelem kamatjövedelemnek minősül (például nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények törlesztése, értékesítése, befektetési jegyek visszaváltása, tőzsdén kívüli értékesítése) az lesz mérvadó, hogy mikor szerezte a magánszemély az értékpapírt. Szocho-fizetési kötelezettség csak a 2023. június 30-át követően szerzett értékpapírok esetében merül fel. 2023. július 1-jét megelőzően szerzett értékpapírok esetében nem kell szochót fizetni, függetlenül attól, hogy mikor fizetnek az adott papír után hozamot, vagy mikor kerül a papír értékesítésre, törlesztésre.
A 2023. június 30-át követően szerzett papírok esetében érdemes megemlíteni, hogy az Szja törvény szerinti kamatjövedelemnek minősülő hozam után a szochót akkor is meg kell fizetni, ha az értékpapírt EGT tőzsdére bevezették (míg EGT tőzsdére bevezetett értékpapír után fizetett osztaléknak minősülő hozam után nincs szocho-fizetési kötelezettség).
- A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a 2023. június 30-át követően megszerzett kamatjövedelmet terheli szocho, a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után.
- A kamatjövedelemnek minősülő biztosítói kifizetés abban az esetben szocho-köteles, ha a biztosítási szerződést 2023. június 30-át követően kötötték.
- Fontos kiemelni, hogy a 205/2023. (V. 31.) Kormányrendeletben említett tagi kölcsön kamata nem a hétköznapi értelemben vett tagi kölcsönt jelenti, hanem bizonyos feltételek mellett a szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön után szerzett kamatot. Ez a kamat akkor lesz szocho-köteles, ha a tagi kölcsönt 2023. június 30-át követően nyújtották.
- A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg kamatjövedelemnek minősülő hozama esetén teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. június 30-át követő időszakkal arányos részére jutó jövedelem után kell a szochót fizetni.
Ön is fog levelet kapni a bankjától!
Ugyancsak a május 31-én megjelent Magyar Közlönyben látott napvilágot az a kormányrendelet is, amelyik előírja a magyarországi székhelyű hitelintézetek számára, hogy 2023. október 1. és 2023. december 31. között egy alkalommal küldjenek figyelemfelhívó értesítést a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára, amelyben bemutatják, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki a megadott időszakban 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott állampapírt vásárolt és folyamatosan tartott.
Irány az állampapírpiac?
A fenti intézkedéseknek egy beazonosítható célja, hogy a magánszemélyeket állampapírok vásárlásárra ösztönözze. Tekintettel arra, hogy a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet továbbra sem kell jövedelemként figyelembe venni, így azt nem terheli sem szja-, sem szocho-fizetési kötelezettség.
Kell-e szochót fizetni a Tartós befektetési számlák (TBSZ) után?
A fenti intézkedések olyan következményekkel is járhatnak, hogy egyre többen fognak tartós befektetési szerződést (TBSZ) kötni. Ugyanis a tartós befektetési szerződésnek is van olyan formája, ahol a TBSZ számlára a szerződéskötés évében befizetett összeget értékpapírok szerzésére lehet fordítani, és az értékpapírokat tetszőleges alkalommal lehet adni-venni, a tartós befektetésből származó jövedelmet pedig nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, még abban az esetben sem, ha a tartós befektetési szerződés rövid időn belül felmondásra kerül.
A 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet által bevezetett szocho-fizetési kötelezettség kizárólag az Szja törvény 65.§-a szerinti kamatjövedelmekre vonatkozik – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével –, így az Szja törvény 67/B. §-ában szabályozott tartós befektetésből származó jövedelmet semmilyen módon nem érinti. A tartós befektetésből származó jövedelmet továbbra is legfeljebb 15 százalék személyi jövedelemadó terhelheti.
Ezt akkor kell megfizetni a pozitív adóalap után, ha a lekötést a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg a magánszemély befektető. A személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék a hároméves lekötési időszak végén, továbbá akkor, ha a magánszemély a lekötést a hároméves lekötési időszak után, de az ötéves lekötési időszak lejárta előtt szakítja meg. Amennyiben pedig a magánszemély a befektetést a lekötés évét követő öt adóévben nem veszi fel, akkor egyáltalán nem merül fel adófizetési kötelezettség, és a jövedelmet nem is kell az szja bevallásban szerepeltetni.
