Nagy János: Novemberben szinte garantáltan negatív főszám érkezhet

Az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedelméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett energiaárak – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának 5,6 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is negatív tartományba került októberben. Az éves változást már csak a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom tartja a pozitív tartományban.

Mindemellett a magas frekvenciás adatok és a felmérések a fogyasztás jelentős lassulását vetítik előre az elkövetkezendő hónapokra. Novemberben szinte garantáltan negatív főszám érkezhet az előzőek mellett egyre inkább eszkalálódó üzemanyaghiány eredményeként.

Dr. Regős Gábor: Kellemetlen meglepetés a boltokban

Az első látásra, a körülményekhez képest kedvező adathoz eltérő irányú folyamatok járultak hozzá – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal jelentését dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

A növekedést a majdnem ötödével bővülő üzemanyag-forgalom okozta. Ugyanakkor a másik két bolttípusban a forgalom volumene csökkent: az élelmiszerüzletekben 5,6, míg a nem-élelmiszer üzletekben 0,9 százalékkal.

Ez utóbbi azért kellemetlen meglepetés, mert a korábbi hónapokban itt még növekedést mért a KSH. Az élelmiszerüzletek forgalmának mérséklődése nem meglepő, figyelembe véve a termékcsoport 40 százalék körüli áremelkedését, amely az olcsóbb termékek kereséséhez, sőt, a mai adatok szerint már a vásárlások visszafogásához is vezet.

A magyar kiskereskedelmi forgalom tehát egyre inkább érzi a gyorsuló inflációt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez ugyan a volumenben kismértékű bővülést jelent csak, de a bolti forgalom értéke az árak drasztikus növekedése miatt nagymértékben emelkedik így is. A mérsékelt bővülés magyarázata, hogy hazánkban év elején érdemi béremelések voltak, így a magas infláció ellenére a reálbér egyelőre csak kismértékben csökken.

Az Európai Unió egészét tekintve szeptemberi adat áll rendelkezésre, amikor is a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 0,3 százalékkal visszaesett. A mai adatok alapján egyelőre nehéz megítélni, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben milyen irányban befolyásolja a GDP alakulását, ebben nagy szerepe lesz a karácsonyi forgalomnak.

A kiskereskedelmi forgalom következő időszaki alakulásában az év végi bónuszokon kívül meghatározó szerepe lesz annak, hogy a jövő év elején a munkavállalók mekkora béremelésben részesülnek, a bérek változása eléri-e az infláció szintjét.