Hosszú út vezetett az irányelv elfogadásáig
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tavaly összesen 137 ország állapodott meg arról, hogy egységesen bevezetik a globális minimumadót és már 2023-tól alkalmazzák is azt. Az Európai Unió Bizottsága elsők között reagált erre a megállapodásra és előterjesztette a saját irányelv-tervezetét az EU Tanács számára. Az irányelv elfogadásához szükséges egyhangú döntésre azonban eddig nem került sor, mert először Lengyelország, utána pedig Magyarország vonta meg támogatását.
A mostani megállapodás eredményeként az Európai Unió valamennyi tagállama vállalta, hogy – az eredeti tervekhez képest egy év csúszással – 2023. év végéig átülteti az irányelvben foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat, amelyek legfőbb elemeit már 2024-től alkalmazni is kell.
Érintett cégek
Az elfogadott irányelv minden olyan vállalatcsoportra kiterjed a világon, amelyiknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró bevétele van és akár egyetlen tagja is az Európai Unió területén működik.
Ez elsősorban azokat a magyar központú cégeket érinti, amelyek csoport szinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Esetükben még arra sincs szükség, hogy külföldi leányvállalatuk legyen, önmagában a bevételi határ elérése miatt a szabály hatálya alá kerülnek. A belföldi cégcsoportok esetében az EU-s irányelv 5 évig nem eredményez többlet adófizetést, viszont a minimumadóval felmerülő adminisztrációs teendők őket is érinthetik.
A szabály továbbá kiterjed azokra a multinacionális cégcsoportokat is, amelyeknek Magyarországon van legalább egyetlen leányvállalatuk. Ez az EU központú cégcsoportokon túl érinti valamennyi Európán kívüli cég magyar leányvállalatát is.
A globális minimumadó működése
Az irányelv országonként 15%-os globális minimumadószintet ír elő az OECD javaslatával egyezően. A 15% nem nominális, hanem kedvezmények és speciális módosítások után kalkulált effektív mérték, ezért a megfeleléshez nem elegendő, ha egy országban a nominális adókulcs eléri vagy meghaladja ezt a szintet.
„A szabályok nem köteleznek egyetlen tagállamot sem arra, hogy általánosan emeljék meg a társaságiadó-szintjüket. Ugyanakkor biztosítják azt, hogy az elvárt és ténylegesen megfizetett adó közötti különbözetet mindenképpen beszedjék vagy a cégcsoport központjának országában, vagy ha ott a minimumadó szabályait nem alkalmazzák, akkor bármely más, a szabályokat alkalmazó olyan országban, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik” – mondja Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Különleges helyzetben lehetnek tehát az EU-n kívüli központtal rendelkező cégcsoportok. Esetükben, ha bármely külföldi társaságuk adószintje kevesebb 15%-nál, akkor elképzelhető, hogy éppen a magyar leányvállalattól kell majd beszedni a különbözeti adót a minimumadó szintjéig. Ilyen módon elképzelhető, hogy a magyar társaságoknak olyan országok adószintjét kell majd vizsgálniuk, ahol a csoportnak az anyavállalata, vagy éppen másik leányvállalata található. A várakozások szerint ez az adóbeszedési mechanizmus azonban majd csak 2025-től lesz alkalmazandó.
Mivel a minimumadó-szintet minden országban külön-külön kell vizsgálni, ezért azok a cégcsoportok is többlet adófizetéssel szembesülhetnek, amelyek globális adóterhelése eléri vagy meghaladja a 15%-ot.
Kihívások a magyar társaságok számára
A globális minimumadónak két fontos hatása is van az érintett cégcsoportok számára. Egyrészről többlet adófizetési kötelezettséget generálhat, ráadásul mivel a globális minimumadó kalkulációja nagyon eltér bármelyik állam társaságiadó-szabályaitól, nem várt esetben is okozhat többlet adófizetést.
E mellett a globális minimumadó számos adminisztrációs kötelezettséget is keletkeztet a cégeknek. Ennek oka, hogy az adó kiszámításához olyan adatokra is szükség van, amit jelenleg a cégek nem is gyűjtenek, ezért önmagában az adó kalkulációja és a kapcsolódó bevallás elkészítése is kihívást jelenthet.
Miként változhat a magyar adórendszer?
A mostani megállapodás egyrészről előírja Magyarország számára, hogy egy komplex adószabályozást átültessen a magyar jogrendbe 2023. év végéig, illetve az adóhatóságot is felkészítse annak alkalmazására már 2024-től. Másrészről pedig az eddigi magyar adópolitika fenntartása esetén szükség lehet olyan alapvető adóintézkedések reformjára is, mint a fejlesztési adókedvezmény vagy az utóbbi időben széles körben alkalmazott szektorális különadók. Ezek egy része technikailag bonyolult, más része viszont komolyabb, kedvezőtlen költségvetési következményekkel is járhat.
„Elképzelhető forgatókönyvnek az tűnik, hogy a magyar társaságiadó-szabályozás kétszintűvé válik. A jelenlegi szabályozás megmaradhat a kisebb cégcsoportok számára, és ezzel egyidejűleg jelentkezhet egy párhuzamos adószabályozás a multinacionális cégcsoportokra nézve, a globális minimumadó szabályrendszerének megfelelően” – vélekedik Juhász Gergely, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
