Zuhan a vendégéjszakák száma
Még október elején is optimista hangot ütött meg a Magyar Turisztikai Szövetség, amely a GKI-val rendszeresen végez közösen konjunktúraelemzést. Jelentésükben azt írják, „az ágazat szereplői helyzetüket kissé rossznak érzékelik, augusztushoz képest azonban javulónak. A növekedés minden alszektorban megfigyelhető.” A KSH november 7-én publikált jelentésében azonban már erős törés látszik a szeptemberi adatokban, különösen a belföldivendég-éjszakák számában. (Az októberi adatokat a statisztikai hivatal december 6-án hozza nyilvánosságra.)
A tendenciákat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legfrissebb adatai is megerősítik. Az ügynökség a november 8-i NTAK adatok alapján már azt is megállapította, hogy szeptemberhez képest októberben további 35 százalékos csökkenés tapasztalható. A szálláshelyeken a 2021. októberinél 11 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a vendégek, akik között a belföldi turisták „kétharmados többséget” képviseltek.
„Bár a belföldi turizmus a szeptemberi iskolakezdés idejére hagyományosan visszaesik, az idei tapasztalatok és vállalkozói visszajelzések azt mutatják, hogy most egy sokkal mélyebb és hosszabb ideig tartó válsággal kell megküzdenie a szektornak – értékeli a helyzetet Duska Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Idegenforgalmi, Szálláshely-szolgáltatók és Vendéglátó-ipari szekciójának vezetője. A hazai turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozások alig ocsúdtak fel a pandémia után, most az energiaárak kíméletlen, akár ötszörös-hatszoros értékű növekedése okoz a következő időszakban megoldhatatlan problémát. Egyelőre teljes a bizonytalanság. „Most úgy látom, főként a kisebb vállalkozások lesznek kénytelenek bezárni, legalábbis a fűtési szezonra” – mondja Duska Sándor, hozzátéve, hogy a szektorban a munkaerőhiány ugyanakkor enyhülni látszik.
Főként adminisztrációcsökkentéssel segít az állam
A kormány turisztikai „akciótervének” részeként a 2022. október 1. és 2023. március 31. közötti időszakra nem kell megállapítani, bevallani és megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást (TFH). Ennek köszönhetően az éves forgalom bruttó 4 százaléka, több milliárd forint marad a szolgáltatóknál. Duska Sándor szerint ez a döntés valóban segíti a szektor vállalkozásait, de elsősorban a legnagyobbakat. Álláspontja szerint a féléves időszakot érdemes lenne meghosszabbítani, mert a várható tavaszi újrainduláskor további költségek merülnek fel a szokásos karbantartás és más fejlesztések miatt. „Márpedig ha a szektor tartósan csökkenő pályára kerül, az már rövid távon is érzékelhető lesz a szolgáltatás minőségében, és ez újabb problémát jelent a vállalkozások és a vásárlók számára is.”
Az intézkedéscsomag része továbbá, hogy a Munka törvénykönyvében alapesetben biztosított 4 hónap helyett legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el a munkáltató, az indoklás szerint a hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében. A VOSZ szekcióvezetője szerint ez a döntés is elsősorban a nagyobb szolgáltatókat fogja segíteni.
Kormányzati döntés született a SZÉP-kártya alszámláinak (vendéglátás, szabadidő, szálláshely) megszüntetéséről, valamint azok összevonásáról is, és a kormány már be is nyújtotta az ezzel kapcsolatos törvényelfogadási javaslatot. – Bár a pandémia idején is volt már könnyítés, az alszámlák összevonása inkább keresletélénkítésnek felel meg, és várhatóan a szállodaipar számára fog forgalmat generálni – magyarázza Duska Sándor.
Az intézkedéscsomag további pontjai úgyszintén a szektor kötelező adminisztrációjának könnyítésével kapcsolatosak. A 14 év alattiak okmányainak adatait 2023 végéig nem kell felvezetni a központi rendszerbe, a szálláshely-minősítés regisztrációjának határidejét pedig 2024. január elsejéig meghosszabbtották. Elsősorban adminisztrációs kedvezmény az is, hogy a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók NTAK-adatszolgáltatásának kezdő napja 2023. július 1-jére módosul. A jogalkotó szerint „a féléves halasztás hosszabb felkészülési időt biztosít a szolgáltatóknak az adatszolgáltatási gyakorlat feltételeinek minél hatékonyabb kialakítására, a digitális átállásra, a szoftverek használatának elsajátítására”. Ennek az intézkedésnek a jelentőségét csökkenti, hogy a kötelező adatszolgáltatásra sok vállalkozás már felkészült, előre elkezdték tesztelni a rendszert – mondja Duska Sándor.
A szakember hangsúlyozta: bár az intézkedéscsomag előkészítésébe a kormány öt érdekképviseleti szervezetet is bevont, a jövőben a szektort érintő döntés-előkészítési folyamatokban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége mint a legnagyobb, önkéntes tagsággal rendelkező vállalkozói és munkaadói érdekképviselet is részt kíván venni. A VOSZ szekcióvezetője szerint ugyanis további intézkedésekre, könnyítésekre és támogatásokra lesz szükség, és nem csupán az adminisztráció területén. Szükség lesz további pénzügyi források bevonására, valamint elengedhetetlen a vásárlóerő növelése is.
ZBT
