A kormányrendeletben meghatározott béremelésekkel átlagosan azonos mértékű fejlesztésekről számoltak be a cégek, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban viszont nem érzékelhető változás - közölte a versenyszférában dolgozók 10 százalékát képviselő, 200 ezer kölcsönzött munkavállaló több mint kétharmadát foglalkoztató, 22 tagszervezetével több ezer vállalkozással napi kapcsolatban lévő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ). 

A 394/2024.(XII.12.) kormányrendeletben 2025. évre meghatározott 9 százalék minimálbér és 7 százalék garantált bérminimum-emelés mértékéhez képest milyen mértékben követte a kölcsönzött munkavállalók munkabére? 

Az MMOSZ tagszervezeteinek partnerei átlagosan azonos vagy alacsonyabb mértékű változásról számoltak be. A Humánia HRS Group Zrt. országos tapasztalata szerint vevőik körében a minimálbér felett fizető munkakörökben az emelés átlagos mértéke nem éri el, sok esetben meg sem közelíti a 9 százalékot. 

A 2024. évre kölcsönzött munkaerőnek fizetett béren kívüli juttatások mértékét a kormányrendeletben meghatározott mértékhez képest miként változtatták? A válaszok tanúsága szerint kevés kölcsönvevő változtatott ezen a területen, a béren kívüli juttatások mértéke szinte évek óta változatlan. 

A „milyen mértékben hasonlítják a vállalatok béremeléseiket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz?” kérdésre, a Humán Centrum cégvezetője, Göbl Róbert úgy fogalmazott,partnercégeiknél alig vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a környező országok béremeléséhez igazodnának. Ennek abban az esetben van relevanciája, ha az országhatárhoz közeli munkahelyről van szó, s emiatt jelentkezhet a külföldi foglalkoztatás elszívó hatása. Ekkor legalább olyan bért kell biztosítani a magyarországi foglalkoztatás során, hogy a munkavállalónak ne érje meg átutazni, illetve magasabbat, ha a külföldi munkaerőt szeretnék bevonzani. A Humánia HRS Group társalapítója, jogi és kommunikációs igazgatója, az MMOSZ elnöke, dr. Simon Balázs tájékoztatása szerint csak a belföldi, azon belül is a közvetlen környezetben található földrajzi területeken fizetett bérekre figyelnek. A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének, Nyikosné Kovács Melindának szintén az a tapasztalata, hogy nem hasonlítják a magyar vállalatok a béremeléseket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz. A Pensum Nyrt. társtulajdonosa, dr. Hadházy Tamás is úgy fogalmaz nyilatkozatában, sajnálatos módon nem tapasztalják, hogy ez szempont lenne. 

Mennyire egyezik a kormány által rögzített béremelési százalék a vállalatok által ténylegesen alkalmazott mértékkel? 

„Átlagosan megegyezik, hiszen ha nem is lenne kormány által rögzített emelés, akkor is ezt indokolja a munkaerő-piaci versenyhelyzet. Ahol többet tudtak emelni, vagy ezt nem tudják kigazdálkodni, ott hatékonyságot növelnek és csökkentik a dolgozók létszámát” – mondta a HC cégvezetője. A Humánia társalapítója szerint a válaszadók túlnyomó többsége a nem minimálbéres munkakörökben 3-8százalékos emelésről számolt be. A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének szavai szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán teljes mértékben megvalósult a béremelés, viszont azokban az esetekben, ahol minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb a jövedelem, ott a cégek egyelőre még nem, vagy alacsonyabb mértékben emelik a béreket. Legtöbb partnerüknél még a második negyedévben várható béremelés, de ott is csak 4-5százalék mértékű. „Tapasztalataink szerint a partnerek jelentős része csak a legszükségesebb emelést vállalja” – fogalmazott a Pensum Nyrt. Társtulajdonosa. 

Csak az alapbért emelik vagy más juttatásokban is megnyilvánul a béremelés? 

„Jellemzően az alapbért emelik, és a cégek kisebb százalékánál a juttatások emelésére is gondot fordítanak, főleg fehérgalléros területeken” – hangzott a HC szakemberének válasza. A Humánia tapasztalatai alapján jellemzően az alapbért emelik, néhány elenyésző esetről tudnak, ahol 5-7százalékos emelés mellett 10-20százalékkal emelték a béren kívüli juttatásokat. Az új béren kívüli juttatási elemek bevezetésére még nem találkoztak példával. A Pannon-Work is úgy látja, hogy kizárólag az alapbért emelik, az egyéb juttatások egyelőre nem változtak. A Pensum Nyrt. szerint az alapbért emelik, de van, aki a juttatások emelését is vállalja.                                                                                                                                                                                                       

A partnerek visszajelzései alapján mennyire tükrözi a vállalatok gyakorlata a kormány által előírt emelkedést? 

A HC szerint azoknál a cégeknél, ahol nem tudják biztosítani az előírt emelést a magasabb átlagbéreknél, az hosszú távon negatívan hat avállalat működésére, a betanított és képzett munkaerő elvándorláshoz vezet, amit később sokkal költségesebb pótolni. A Pannon-Work a kormány által előírt emelkedést egyelőre csak a minimálbér-emeléseknél látja. A Pensum Nyrt. úgy fogalmaznak, hogy a szándék jellemzően meglenne az emelésre, a gazdasági realitások azonban a legtöbb esetben csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését teszik lehetővé.