A kormány kibővítette az állami bértámogatást, így a munkahelyvédelmi intézkedés már a kis- és középvállalkozásoknak is elérhető. A munkaadók lapunk megkeresésére üdvözölték a rendelet módosítását és a részletszabályok pontosítását.
Már kétórás foglalkoztatás után is igényelhető a munkahelyvédelmi akció részeként az állami bértámogatás. A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány egyetért abban, hogy az intézkedés kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére - hangsúlyozta tegnap György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kiemelte: a vállalkozások emellett 0,1 százalékos kamattal, kilenchavi bérre, kétéves futamidejű munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.
Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a részletekről elmondta: a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és a civil szervezetek közül azokra, amelyek nem jutnak költségvetési forráshoz. Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. A munkaszerződések módosítását nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Magyar Nemzet megkeresésére üdvözölte a módosításokat, s felidézte: a bértámogatásnak több, a munkáltatói képviseletek által szorgalmazott eleme is megvalósult. Az egyik leglényegesebb módosításnak nevezte, hogy a teljes munkaidő 25 és 85 százaléka közötti lehet a rövidített munkaidő a korábbi, legfeljebb 50 helyett. Jelentősen egyszerűsödött az igénylés, amely a kis- és középvállalkozásoknak kiemelten fontos, mivel a nagy adminisztrációs teher sokakat visszatartott - tette hozzá.
A főtitkár elmondta: számos pontosítást is tartalmaz a rendelettervezet. Egyebek mellett egyértelművé teszi, hogy a távmunkában vagy home office-ban dolgozók után is igényelhető az állami bértámogatás. A rendeletbe foglalt kötelező képzést nem azonnal kell végrehajtania a munkáltatónak, hanem két éven belül, és csak akkor, ha a munkaidő csökkentésének mértéke meghaladja az 50 százalékot. Lényeges módosítás, hogy a munkáltatónak nem kell fenntartania a teljes statisztikai állományt, csak a támogatott munkavállalókat. Perlusz László megerősítette: valóban alkalmas a módosításokkal a rendelet arra, hogy megvédje a munkahelyek jelentős részét, mivel az egyszerűsítések, rugalmasabb feltételek, adminisztrációs könnyítések és a pontosítások már a kis- és középvállalkozásoknak is valós lehetőséget kínálnak. A VOSZ ezért üdvözli a rendeletet, ugyanakkor a munkáltatói képviselet továbbra is azt kéri a kormánytól, terjessze ki - érintettség és nem szektorális alapon - a veszélyhelyzet idején azoknak a munkaadóknak a körét, amelyek járulékmentességet kapnak a munkabérek után. Perlusz László hozzátette: az állami bértámogatás mértékének felső határa továbbra is a minimálbér összegének kétszerese, ennek a plafonnak az emelése pedig indokolt annak érdekében, hogy többeken segíthessen az intézkedés.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hatékonynak nevezte a kormányzati intézkedéseket a távirati irodának nyilatkozva, de hangsúlyozta, a válság a munkaadóktól és a munkavállalóktól is erőfeszítéseket követel. Hozzátette: pánikveszély már nem fenyeget, a vállalkozások igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez, és hamarosan eljön az újrakezdés, sőt a fejlesztések ideje is.
Forrás: 2020.04.21. Magyar Nemzet (13. oldal)
Nagy Kristóf