A Portfolio-nak adott interjúban Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80 százaléka a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.
– Nem sokkal azután, hogy a VOSZ elnökévé választották, a szervezet elfogadta a 2022-2026 közötti időszakra szóló ötéves stratégiáját, amelynek egyik fő elemét a VOSZ országos irodahálózatának jelentős megújítása jelenti. Ennek keretében az új vármegyei irodák a Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos tanácsadáson túlmenően több más szolgáltatást (például vállalkozásfejlesztési, energiahatékonysági, biztosítási és ESG-tanácsadást) is kínálnak. Az ötéves időszak félidejénél tartunk, mostanra hány vármegyében épültek már ki a megújult irodák?
– Az 1988-ban alakult VOSZ életében fontos mérföldkő volt, amikor 1998-ban Demján Sándor vette át a szervezet vezetését. Ő azt vallotta, hogy csak akkor lehet sikeres a VOSZ, ha országos szervezetté válik. Ennek megfelelően 1999-ben minden megyében megalakultak a helyi szervezetek, elnökségek és irodák. Az azóta eltelt időszak azt mutatta, hogy a VOSZ kimerítette az összes lehetőséget, amit ez a szervezeti felépítés kínálhatott. A 2022-2026 közötti ötéves stratégia elfogadásakor így abból indultunk ki, hogy szervezettségben, aktivitásban előrébb kell lépnünk, hogy az irodáink által nyújtott szolgáltatások kibővítésével egy komplett megoldási, fejlesztési rendszert kínálhassunk fel a vállalkozásoknak az üzleti működésük legkülönbözőbb aspektusaira. Ha például egy cégvezető bejelentkezik valamelyik megújult irodánkban, akkor számára a Széchenyi Kártya Program hitelfelvételi lehetőségein kívül a vállalkozásának működésével kapcsolatos egyéb kérdésekben (legyen szó az ESG-ről, az energiaköltségekről vagy biztosításról) a tanácsadóink megoldási javaslatokat tudnak számára felkínálni. Úgy véljük, hogy a vállalkozásokkal való kapcsolattartásban, a szolgáltatásaink nyújtásában a digitalizáció korában is elengedhetetlen a személyes jelenlét, amire az irodáink lehetőséget adnak. A Széchenyi Kártya Programmal kapcsolatos tanácsadást végző korábbi 27 VOSZ-iroda mellett jelenleg már tíz vármegyeszékhelyen (Salgótarján, Debrecen, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Győr, Szolnok, Tatabánya, Nyíregyháza, Miskolc, Szombathely) aktívan működnek a VOSZ új vállalkozásfejlesztési irodái, és idén még további nyolc városban állnak fel új egységek. Utóbbiak közül négy nyár végén, ősz elején kezdheti meg a működését Szekszárdon, Kecskeméten, Veszprémben és Kaposváron, míg a másik négy iroda megnyitása az év végéig várható.
– Ha már szóba jött a digitalizáció kérdése: egy nemzetközi felmérés szerint a digitális technológiák vállalati tevékenységekbe való integráltsága terén Magyarország az EU-tagállamok sereghajtói közé tartozik. A VOSZ miként segítheti elő a kkv-szektor digitalizációs szintjének erősítését?
– Tavaly indítottuk el a VOSZPort rendszert, amely egy díjmentes digitális vállalatirányítási platform, ahol mindent el tud intézni egy vállalkozás, legyen szó számlázásról vagy ügyfélkapcsolat-kezelésről (CRM). A VOSZPort lényegében egy digitális vezérlőpultnak és egy szoftver-piactérnek felel meg. A regisztrációt követően a vállalkozásokat egy döntéstámogató algoritmus segíti, mely a vállalkozás adatai alapján (méret, létszám, tevékenységi kör) testre szabja a felületet és a piacteret. A platformot használóknak nem kell öt-hat különböző, egymással nem kommunikáló rendszerekből összeszedni a szükséges adatokat, információkat egy adott ügy intézésénél.
– Egyre többet hallani a mesterséges intelligencia alapú megoldások üzleti életben való felhasználásáról. A VOSZPort is rendelkezik ilyen funkcióval?
– Legkésőbb jövőre elérhetők lesznek AI-alapú megoldások is a VOSZPort felületén keresztül. Így automatizált eljárással tudnak majd a vállalkozások akár weboldalt készíteni, valamint hozzáférhető lesz egy digitalizált, AI-alapú arculati tervezési csomag. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert ha véletlenszerűen kiválasztunk 20 VOSZ-tag vállalkozást, és megnézzük, milyen felépítésű, kinézetű a honlapjuk, akkor lesújtó képet kapunk. A mesterséges intelligencia segítségével azonban mindenki tud majd egy korszerű honlapot készíteni, amiben a VOSZ irodában dolgozó tanácsadóink is segítik majd a vállalkozásokat. Továbbá készül egy főkönyvi automatizált elemzési szolgáltatáscsomag is, amellyel a cégvezetők a könyvelők megkérdezése nélkül is gyorsan választ kaphatnak aktuális pénzügyi kérdésekre.
– Az ötéves stratégia egyik központi eleme a VOSZ tagságának növelése is. Az újjáalakuló vármegyei irodák, a bevezetett új szolgáltatások mennyiben tették vonzóbbá a VOSZ-hoz való csatlakozást?
– A tagdíjfizető vállalkozások száma több mint 25 ezer, ernyőszervezetként több mint 65 ezer magyar tulajdonú vállalkozást érünk el. Az elmúlt két évben több tagozat és szekció alakult vagy aktivizálta tevékenységét. A legtöbb stratégiai szervezettel megújítottuk az együttműködést, és egy aktívabb, szorosabb szintre emeltük a közös munkát. Ezt folytatni szeretnénk, mert hiszünk abban, hogy közösen, összefogva messzebbre lehet eljutni. Megkezdjük a külföldi irodák megnyitását is, az Egyesült Államoktól Ázsiáig, hogy ezzel is tovább élénkítsük az aktivitást. A szövetségünk a tavalyi recessziós évben is növelte aktív tagjai számát. Azt gondolom, ebben a megújuló irodahálózatunk, a bővülő szolgáltatásaink mellett az is szerepet játszott, hogy az ötéves stratégiánk részeként arculatot váltottunk, megújult a kommunikációnk, jobban láthatóvá vált a szervezetünk. Ebben a tavaly elindított – hazai vállalkozások és az egyetemek közötti kapcsolatot erősíteni kívánó – VOSZFESZT programsorozat, illetve a szintén tavaly bevezetett VOSZ Barométer Index is szerepet játszhat. Utóbbi felmérésünk 400 VOSZ-tag vállalkozás megkérdezésével, az Egyensúly Intézettel együttműködve negyedévente készül el, és indikátor jellegű gazdasági mutatóként tárja fel a vállalkozói szféra aktuális üzleti hangulatát.
– A digitalizáció mellett a beszállítóvá válás kérdése is gyakran szóba kerül a hazai cégek versenyképességének, hatékonyságának fejlesztése kapcsán. A VOSZ Barométer legfrissebb felmérése szerint azonban a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódás mértéke kimondottan alacsony a VOSZ-tag kkv-k körében, a megkérdezett cégvezetők kétharmada nem is szeretne nagyvállalatok beszállítója lenni – pedig a VOSZ-tag cégek jellemzően üzletileg aktívabbak, jobb mutatókkal bírnak, mint az átlag hazai vállalkozások. A VOSZ-nak milyen eszközei lehetnek ennek a helyzetnek a megváltoztatására?
– Próbáljuk minél jobban edukálni e téren a cégeket, például helyi fórumokat szervezünk a beszállítóvá válás kérdéseiről. Továbbá az adatbázisunkból különböző szempontok (volumen, árbevétel, szakmai besorolás) szerint le tudjuk válogatni a beszállítóvá válásra esélyes vállalkozásokat, amelyeket közvetlenül meg is keresünk. Ha azonban egy vállalkozás nem látja be a beszállítóvá válás előnyeit, akkor nem tudjuk ráerőltetni ezt, de azt gondolom, hogy mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. El kell ismerni, hogy a hazai vállalkozók nagy részére jellemző, hogy a megszokás nagy úr. A komfortzónájukból nehéz őket kimozdítani. A legtöbbször a kényszer a legerősebb motiváció, csak akkor lépnek, amikor már baj van.
– A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megfelelésre vonatkozó ESG-előírásokkal is előbb-utóbb mindenképpen foglalkoznia kell a hazai kkv-szektornak. A 2023 végi VOSZ Barométer felmérés szerint a VOSZ-tag vállalkozások vezetőinek közel 90 százaléka nem hallott még az ESG-ről. A kérdés tudatosítását miként segítheti elő a VOSZ?
– A tavaly év végi felmérésünkhöz képest annyival már jobb a helyzet, hogy egy májusi kutatás szerint 60 százalékra csökkent az ESG fogalmát nem ismerő VOSZ-tag vállalkozások aránya. Való igaz, hogy az ESG-re nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kkv-knak is fel kell készülniük, mert a zöld hitelekhez, a pályázatokhoz, a beszállítóvá váláshoz úgyis kötelező gyakorlat lesz az ESG-jelentések készítése, ha nem is fél, de egy vagy másfél év múlva. Az online oktatási anyagaink mellett a megújuló vármegyei irodáinkban tanácsadással is segítjük e téren majd a vállalkozásokat. Már képezzük azokat a tanácsadókat, akik a jövőben segíthetik a vállalkozásokat az ESG-vel kapcsolatos előírások teljesítésében. Ebben a felkészülésben a veszprémi Pannon Egyetemmel működünk együtt. Idén áprilisban éppen intézményükben tartottuk meg az ESG témájára fókuszálva a második VOSZFESZT rendezvényünket.
– Az idei második negyedévről szóló ,legfrissebb VOSZ Barométer felmérés szerint a mindennapi üzletmenettel kapcsolatos legfontosabb problémák között a legtöbb cég a csökkenő vásárlóerőt említette. Ami nem csoda, hiszen úgy tűnik, az elmúlt hónapokra jellemző érdemi reálbér-növekedés ellenére késik a fogyasztás felpattanása. Milyen kormányzati lépéseket tartanának szükségesnek a belső kereslet élénkítéséhez?
– Valóban, a vállalkozások számára a legnagyobb problémát most a piac hiánya, gyengesége jelenti. Most még az látszik, hogy a reálbérnövekedés révén keletkező források nagyobb részét megtakarításba helyezik el a háztartások, és nem csak a tehetősebbek, hanem a kisebb keresetű emberek is. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kamatkörnyezet is magas. Alapvetően valamivel erőteljesebb kamatcsökkentést szeretnénk, hogy egy kis ösztönzést kapjon a gazdaság fogyasztás- és beruházásoldalon. Viszont tudjuk, ha a lazítás teljesen fedezet nélkül történik, az sem jó. Kimutatások szerint 5 százalék feletti kamatnál gyakorlatilag a fogyasztói típusú és vállalati hitelekre nem nagyon van kereslet – és most még bőven ez a helyzet. Azt látni ugyan, hogy csökken az infláció, nő a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, de még az is kellene, hogy a következő évekre nagyobb biztonsággal tudjanak tervezni a vállalkozások. Ez viszont nincs meg, és ez döntő faktor. Háborús helyzetben, konfliktusokkal terhelt globális környezetben az emberek fogyasztóként és vállalkozóként is óvatosabbak, ami azt jelenti, nem költenek, nem ruháznak be, hanem inkább tartalékolnak. A tavalyi recesszióval elértük a mélypontot, most egyfajta stagnálás látszik, még nem indult be a gazdaság, emiatt kivárnak a vállalkozások, ami látszik a beruházási kedven is. Nem felejtettek el vállalkozni, meg a többség akar is, de a jelenlegi tényezők még óvatosságra intenek, várják a felfelé mutató erős impulzusokat, tartós trendeket.
– A Széchenyi Kártya Program az elmúlt időszak makrogazdasági, hitelezési környezetében mennyiben tudott mankót biztosítani a vállalkozások számára?
– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett programunk legfontosabb előnye, hogy kedvező kamatot biztosítunk, amely a MAX+ termékek estében 5 százalék, zöld beruházási hitelek esetében 1,5 százalék. A tavalyi 22-25 százalékos szinthez képest idén már lefelé korrigálnak a piaci kamatok, de még mindig 11-15 százalék közötti sávban mozognak. Emiatt a Széchenyi Kártya termékeire folyamatos a kereslet a vállalkozók részéről. Tavaly a program keretében közel 50 ezer hitelszerződést kötöttek le közel 1800 milliárd forint értékben. Az idei első félévben pedig 22 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 750 milliárd forint összegben. Az elmúlt másfél év számainak mélyebb elemzése azt mutatja, hogy a cégek továbbra is igénylik a hiteleket, csak nem beruházásokhoz. Tavaly a lehívott források majdnem 80 százaléka forgóeszköz- vagy folyószámla-hitel volt, vagyis ezek a napi működés fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálták.
– A napokban már megkezdődtek az idei minimálbér-tárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretei között, amelynek a VOSZ is tagja. A szakszervezetek részéről már elhangzott, hogy legalább 10 százalékos minimálbér-emelést szeretnének kialkudni. Az elmúlt hónapokat jellemző erőteljes bérdinamikát is figyelembe véve – a bruttó átlagbérek az év első öt hónapjában 15 százalékot közelítő mértékben emelkedtek éves szinten – körvonalazódik már, hogy a VKF őszi ülésein a VOSZ milyen álláspontot képvisel majd a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban?
– Ami az elmúlt hónapok bérdinamikáját illeti, a vállalkozások megtanulták a Covid időszakában, hogy sokkal kisebb megrázkódtatás megtartani a jól képzett munkaerőt, mint újat találni. Amíg a cégek bíznak a piacaikban – tehát a kereslet-visszaesést átmenetinek ítélik meg –, addig mindent meg fognak tenni a munkatársaik megtartásáért. A munkaerőpiaci feszesség kissé ugyan mérséklődött az idén, de továbbra is nehéz jó munkatársakat találni, és a külföld elszívó hatása továbbra is érvényesül. A hazai munkaerőpiaci kérdésekkel a VOSZ kiemelten foglalkozik, amire egy szakmapolitikai javaslatot is kidolgozott. A hazai munkahelyeket a VOSZ a munkaerő-tartalékok kiaknázásával gondolja megoldani, olyan lehetőségeink vannak, mint a külföldön élő magyar munkavállalók egy részének hazacsábításának ösztönzése, az atipikus foglalkoztatás (diák és nyugdíjas szövetkezetek), vagy a részmunkaidős és egyszerűsített foglalkoztatás. A bérkérdésre visszatérve – a tavalyi reálbércsökkenés utólagos ellentételezése okán is – a cégek az idei évben erőltetett béremelést hajtottak végre. Egy versenyképességet támogató, inflációs veszélyt nem növelő reálbéremelésben a minimális bértételek tekintetében továbbra is partnerek leszünk, de a bérnyomás indokolatlan – termelékenységtől, a gazdálkodás bővülésétől elszakadó – fokozását meg fogjuk akadályozni, mert az a következő évben a gazdasági dinamika lassulásához és így munkahelyek elvesztéséhez vezethet.
(Fotó: Kaiser Ákos, Portfolio)
Eppel János
Az egyetem elvégzése után 1978-ban a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte karrierjét üzletkötőként, majd 1982 és 1987 között először a cég bécsi irodájának, aztán bécsi vegyesvállalatának (Fa. Trade Contact) vezetője volt. 1987 és 1989 között a Konsumex kereskedelmi igazgatóhelyettese, majd 1994-ig a cég frankfurti vegyesvállalatának (Fa. Multitrade) vezetője volt. 1994-ben csatlakozott a Porsche Hungariához értékesítési vezetőként, majd 2001 és 2020 között a cég ügyvezető igazgatója volt. 2015-ben a VOSZ társelnöke lett, a szervezet elnöki tisztét 2021 októbere óta tölti be. 2016 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) konzisztóriumi tagja. 2022. március óta a KAVOSZ Zrt. igazgatósági tagja. 2023. novembere óta a KAVOSZ E-GREEN Zrt. felügyelőbizottságának elnöke és a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagja. 2011-ben Év Vállalkozója díjat, 2017-ben Klauzál Gábor díjat, 2019-ben pedig Magyar Gazdaságért díjat kapott.
