– Jó másfél évtizede szorgalmazzák Magyarországon a helyi iparűzési adó szabályozásának korszerűsítését. Mi ennek a lényege, és várható-e, hogy már 2021-ben „forradalmasítják" az IPA-t?
– Az iparűzési adó minden működő céget terhel, hiszen az árbevétel jelenti az adó alapját, nem a nyereség. Ezzel éppen a kevésbé erős cégeket sújtja, amely nehezen elviselhető teher és korlátozza a fejlődést, a tőkeképzést. Ráadásul, az év végére várható IPA-t előre meg kell, hogy becsüljék és be is kell fizessék az adóalanyok, amely – például a bolti kiskereskedelemben – nem könnyű feladat, hiszen éppen az év végi időszakban ugorhat meg komolyabban a forgalom és ezzel az árbevétel. Mindez tehát jelentős anyagi és adminisztrációs teher is egyben, és az adóelőleg esetleges alulbecslése még bírságot is vonhat maga után. Ezért kértük az első gazdaságvédelmi akcióterv megismerésekor tavaly nyáron, hogy a társasági adó feltöltési kötelezettség eltörlési intézkedés – amely szintén igen komoly és előremutató segítség a vállalkozásoknak – után kerüljön sor az IPA esetén is hasonló könnyítésre, hiszen utóbbi sokkal több céget érint. A Nemzeti Versenyképességi Tanács mostani javaslata éppen ezt tartalmazza, amely vállalkozások – legnagyobb számban a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások – tömegei számára jelenthet jelentős könnyítést.
– Az egyértelmű, hogy a kérdésről egyeztetnie kell a kormányzatnak az önkormányzatokkal, de például a VOSZ is szerepet tud vállalni a folyamatban?
– A VOSZ gazdasági érdekképviselet, a versenyszféra vállalkozásait képviseli, az önkormányzati finanszírozás részletei ebbe nem tartoznak bele. Az azonban nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó könnyítés célja a vállalkozások megerősödése, növekedése, amely – ha megvalósul – forgalom- és árbevétel-növekedést jelent, így többlet-bevételt eredményez az önkormányzatok számára is.
– Hogyan segítheti az „új IPA" a vállalkozások versenyképességét? Hogyan lehet helyzetbe hozni a kisebb cégeket?
Fontosnak tartom a javaslat további elemeit is: az amortizációt le lehetne vonni az adó alapjából, ezzel az elavult gépek és termelési eszközök pótlására ösztönzik a vállalkozásokat, amelyek sok esetben éppen ezeken a kiadásokon akarnak spórolni, így biztosítva a továbbélésüket. A fejlesztési célú beruházások ötszörös figyelembe vétele az adó alapjában kifejezetten a technológiai fejlesztéseket és így a felzárkózást ösztönzi, amely a digitalizáció rohamos terjedésével életbevágóan fontos a kisebb cégeknek is.
– A törvénymódosítás hogyan segítene abban, hogy a cégek az év végén ne küzdjenek likviditási gondokkal?
– Az előre történő feltöltési kötelezettség helyett utólag fizetendő adó bevezetésével éppen az év végi szükségtelen likviditási zavarok kerülhetők el. Ezzel akár a következő gazdálkodási évre való felkészülés, a munkatársak év végi elismerése és a következő év beruházásainak tervezése (bevállalása) válhat könnyebbé.
– A külföldi befektetők egy része nem is tudja értelmezni az IPA-t. Meddig lesz szükség erre az adónemre?
– Helyi adók a legtöbb országban léteznek, a települési önkormányzatok gazdálkodásuk egy részét máshol is saját bevételekből fedezik. A helyi adók egy része jellemzően vagyoni típusú adó (például ingatlanadó), de többféle „mobil" adóalapra kirótt közteher szintén ismert és iparűzési adó is előfordul, például Németországban is. Az IPA Magyarországon az egyik legjelentősebb önkormányzati bevétel, így – hacsak nem történik egy adórendszert érintő komplex átalakítás – valószínűleg még sokáig számolnunk kell vele.
forrás: üzletem.hu
