A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) negyedéves üzleti barométerindexe az Egyensúly Intézet közreműködésével, több mint 400 vállalkozás megkérdezésével készül, célja a hangulat, bizalom és a jövőbe vetett hit monitorozása makrogazdasági környezetben.

A második negyedéves elemzés kapcsán többek között azt írtuk: bár kissé romlott a hazai vállalkozások üzleti hangulata, úgy tűnik, hogy 2023 a kivárás éve lesz.

A VOSZ tagvállalkozásai között végzett kutatás a harmadik negyedévben nem mutatott jelentős elmozdulást, azonban a makrogazdasági környezet negatív kilengései még tartogathatnak meglepetéseket.

„Azzal együtt, hogy a VOSZ tagvállalkozásai inkább az erős és prudens cégek közé tartoznak, a makrogazdasági változások már láthatóan érintik őket: elmaradnak megrendelések, hiány van szakképzett munkaerőből, csökken a vásárlóerő” – fogalmazott Kozák Ákos, a kutatást végző Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója (a vezető fotón). Hozzátette: bár viszonylagos állandóságot lehet tapasztalni az üzleti hangulatban, már látszódnak a repedések, és még azt sem lehet kiszámítani, hogy a negyedik negyedévben a tendencia miként folytatódik.

Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelezték, a körbetartozás várhatóan újra megjelenik vagy erősödni fog. Egyre több cég panaszkodik a fizetési morál romlására. A gyengülő vásárlóerő miatt csökkennek a megrendelések, nő a veszteséges működés kockázata, mindezt tovább erősítheti az uniós fejlesztési támogatás hiánya, valamint a rendkívül magas infláció.

Üzleti kilátások: közép- és hosszútávon már kedvezőtlen lehet a helyzet

„Ambivalens érzéseket élnek meg jelenleg a vállalkozások. Bár még nem nagyon rossz a helyzet, egyre többen úgy látják, romlanak a kilátások” – mondta Kozák Ákos, kiemelve, hogy a 3. negyedév adatai alapján már 4 százalék elmozdult a negatív várakozások irányába.Jelenleg a többség még teljesíti az éves tervezett bevételeket, ám folyamatosan emelkedik azon vállalkozások száma, amelyek az év elején kitűzött célokat nem fogják elérni.

A vállalkozások pénzügyi helyzete egyelőre nem romlik, nem nőtt az adótartozás és nincsenek fizetési problémák. Ugyanakkor minden 7. vállalkozásnak nincs pénzügy tartalékja, a magasabb ellenálló képességgel rendelkező vállalkozások aránya pedig 20-ról 10 százalékra esett vissza.

A jelenlegi helyzetet jól tükrözi, hogy a kutatás eredményei szerint a vállalkozások jelentős része elkezdte újragondolni a fejlesztési céljait és azok teljesítésének lehetőségét. Az év első negyedéves barométer eredményei azt mutatták, hogy a vállalkozások jellemzően az év elején valósítják meg a tervezett fejlesztéseket, ezért nem meglepő az év közbeni visszaesés.

„Ugyanakkor az is tény, hogy majdnem minden 5. vállalkozás, a 3. negyedévben, elsősorban a béremelések miatt már elhalasztotta fejlesztési célú beruházásait” – emelte ki Kozák Ákos. Ehhez Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette: megfigyelhető viszont, hogy a jellemzően önerőből finanszírozott energetikai célú beruházásokat a vállalkozások nem halasztották el, folytatódott a zöld átállás.

Munkaerőpiac: nem várható leépítés, ugyanakkor a reálbércsökkenés valós veszély

Arra a kérdésre, hogy a következő 12 hónapban terveznek-e elbocsátást, a második negyedéves magasabb adat után a hazai vállalkozások inkább a munkaerő-megtartásban gondolkodnak. A jelenleg is tartó minimálbér-tárgyalások kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett vállalkozások 77 százaléka nem tervez fizetésemelést.

Kozák Ákos hangsúlyozta, az adatokból jól látszik, hogy a vállalkozások majdnem 40 százaléka végrehajtott béremelést, elsősorban a bérfeszültség elkerülése miatt, ugyanakkor ezen felül már nem tervez továbbit. Úgy tűnik, a hazai vállalkozások 2024-re 5-10 százalék körüli béremelést tartanak teljesíthetőnek, amely csak a 2023-as, várhatóan 18 százalékos éves infláció miatt reálbércsökkenést jelent.

„Kifejezetten nehéz bértárgyalásokra van kilátás, mindkét oldalnak önmérsékletet kellene tanúsítania. Még mindig jobb, ha a vállalkozások a teherbírásukat figyelembe véve emelnek bért, minthogy csődbe menjenek” – húzta alá Perlusz László.

A főtitkár elmondta véleményét a nemrégiben felmerült egyszeri, 100 ezer forintos bérkiegészítés kapcsán is: „A VOSZ munkaadói javaslata az, hogy ezt az összeget valamilyen mértékű adóteher-csökkentéssel támogassa az állam”. Hozzátette: az egyre biztosabbnak tűnő recesszió eleve hatással lesz a minimálbér és a garantált bérminimum mértékére, ezért egy új reorganizációs törvény benyújtását sürgette a kormánytól.