A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárának gondolatait kiegészítve a kutatást végző Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója azt mondta, bár korábban többen is megfogalmazták azt a várakozást, miszerint az infláció csökkenésével újra elindulhat a belső fogyasztás, ezzel a vásárlóerő növekedhet, ez most már látszik, hogy nem jött be, az emberek, úgy tűnik, még kivárnak. „Hiába csökkent az infláció, a vállalkozások óvatosak, és ezzel valószínűleg még terveznek az idei évben” – mondta Kozák Ákos, aki azt prognosztizálta, hogy a vásárlóerő talán a második negyedévben kezdhet el növekedni.
Az üzleti hangulattal kapcsolatban elmondta azt is, előzetesen rosszabbra számított, és bár kis elmozdulás történt pozitív irányba, ugyanakkor egy évre vetítve csökkent az alindex.
Kozák Ákos szerint a vállalkozások legnagyobb kockázata a vásárlóerő csökkenése és a kereslet visszaesése, a munkaerővel kapcsolatban pedig egyelőre óvatosak, nem terveznek elbocsátásokat, de bért sem nagyon akarnak emelni. Ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a beruházások radikális csökkenését, amelyek néhány éve az állami és magánszektorban még a GDP 27-28 százalékát tették ki, miközben tavaly az arány 22 százalék körülire csökkent, márpedig itt 1-1százalék is százmilliárdokat tud megmozgatni.
Senki sem akar vásárolni
A kutatás ezúttal is megvizsgálta, hogy a megkérdezett – kizárólag VOSZ-tag – vállalkozások mit említenek meg spontán a hazai üzleti hangulattal, nehézségekkel kapcsolatban. Mint kiderült, az első három legnagyobb problémája a vállalkozásoknak a vásárlóerő csökkenése, a szakemberek hiánya, valamint a megrendelések elmaradása. „Most már azt lehet mondani, hogy tartós nehézség a működési költségek jelentős növekedése, ami már fél éve egyre nagyobb problémát jelent” – mondta Kozák Ákos. Az Egyensúly Intézet igazgatója azt is hozzátette, hogy az első negyedéves kutatás válaszaiból kiderült, a hazai vállalkozások legnagyobb félelme a veszteséges működés, miközben meg akarják tartani a munkavállalóikat, és a reáljövedelmek is elkezdtek nőni. „A vállalkozások egyértelműen kivárnak” – erősítette meg.
Elhangzott, hogy már 10 százalék alatti azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek kedvezőnek látják a jelenlegi helyzetet, a többség óvatos optimizmussal tekint a jövőbe, ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a megkérdezettek 30-40 százaléka inkább kedvezőtlennek ítéli meg a gazdasági helyzetet. Valószínűleg a sok bizonytalanság miatt a vállalkozások fele akkora bevételt vár, mint amivel tervezett. Ezzel együtt a fizetési morál romlását is érzékelik, gyakorlatilag 10-ből 4-5 vállalkozó már tapasztalja ezt a gazdaságban.
Nem terveznek beruházásokat, elbocsátásokat és fizetésemelést a hazai vállalkozások
A kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a vállalkozások beruházási szándéka 10 százalékos elmaradást mutatott, ami a tavalyi adatoknál is rosszabb. Miközben várhatóan nem tervezik munkavállalók elbocsátását, a vállalkozások nem nagyon gondolkodnak fizetésemelésben.
A kutatási eredmények szerint a vállalkozások 71 százaléka (!) nem tervez fizetésemelést a következő 12 hónapban. „A 2023 decemberi minimálbér-emeléssel és az azt követő bérkorrekcióval valószínűleg ellőtték a puskaport erre az évre” – hívta fel a figyelmet Kozák Ákos.
A vállalkozások jövőjét érintő fejlesztések és beruházások tekintetében Kozák Ákos megismételte a januári sajtótájékoztatón elmondottakat, miszerint még mindig nem gondolkodnak a hazai vállalkozások akvizíciókban, miközben a lehetőség egyre inkább megalapozott az egyre rosszabb gazdasági hangulatban.
Már a tavalyi Barométer-kutatásokban is látszódott, hogy a hazai vállalkozások pénzügyi helyzete jó, ez hagyományosan a legjobb mutató. Nincs adótartozás, az inflációt még mindig beépítik az áraikba, ugyanakkor az is látszik, hogy a megtakarítások elkezdtek apadni. Jelenleg a válaszadóknak kevéssel több, mint a fele rendelkezik tartalékokkal, ugyanakkor tavaly ez a szám még 63 százalék volt.
Jelenleg a válaszadóknak kevéssel több, mint a fele rendelkezik tartalékokkal, ugyanakkor tavaly ez a szám még 63 százalék volt
Európai és hazai minimálbér
Először kérdeztek rá a kutatásban arra, hogy a vállalkozók hallottak-e az európai minimálbérről. A megkérdezettek 70 százaléka nem hallott róla, vagy csak csekély információval rendelkezett.
Arra is rákérdeztek, a vállalkozások támogatnák-e, hogy a hazai minimálbér elérje az országos átlagbér 50 százalékát. Az adatok szerint a vállalkozások túlnyomó többsége (80 százalék) igennel válaszolt, de ehhez a cégek egy része szerint megfelelő jövedelmezőség szükséges, és akár támogatás is kellene.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Barométer idei első negyedéves eredményeit összegezve úgy látja, a hazai vállalkozások jelenleg nagyon óvatosak, erősen tartanak attól, hogy a gazdaságban, a szabályozókban váratlan változások lesznek, miközben az infláció csökkenését sem tartják véglegesnek. „A vállalkozói szektor kivár, nem akar meggondolatlanul lépni, felelősen viselkedik, felelős döntéseket hoz ebben a nehéz időszakban” – tette hozzá a főtitkár.
