2022. novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 0,6százalék-kal nőtt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 6,7 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 8,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal kisebb lett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 2,3 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a használtcikk-üzletekben 8,6, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,1 százalékkal nőtt, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben pedig 5,1 százalékkal mérséklődött.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 27,7 százalékkal nagyobb volt.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,5 százalékkal csökkentek.
2022. novemberben:
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1541 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
A kiskereskedelem forgalmának volumene 6,4 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,8 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 26,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Forrás: KSH
Nagy János: Ismét az ársapka tartotta víz felett a kiskereskedelmet
A kiskereskedelmi forgalom praktikusan ismét stagnált a tavalyi év tizenegyedik hónapjában, az éves index halvány, 0,6 százalékos bővülést mutatott. Az év első felében a magas bérkiáramlás és a fiskális transzferek támogatták a forgalom látványos bővülését, a harmadik negyedévi adatokon azonban már jól látszik, hogy ezek a hatások elenyésztek, miközben a háztartások rendelkezésre álló jövedelméből egyre többet harap ki a még mindig erősödő infláció és a megemelkedett rezsiköltségek – írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.
Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásának 6,7 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is negatív tartományba került már októberben. Az éves változást már csak a lakossági fogyasztók számára maximált áron vehető üzemanyagforgalom tartja a pozitív tartományban az elmúlt hónapokban.
Amennyiben kiszűrnénk ezt a rendkívül torzított piacot az adatokból, akkor a fennmaradó kiskereskedelem 4,7 százalékos zsugorodást jelez éves alapon. Az intézkedés december eleji kivezetése gyökeres változást hozhat a forgalomban. Emellett a magas frekvenciás adatok és a felmérések is a fogyasztás jelentős lassulását vetítik előre az elkövetkezendő hónapokra.
Forrás: Erste Bank