A termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.

A termelés az év első tíz hónapjában 6,6 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékkal mérséklődött.

Forrás: KSH

A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének kommentárja

Az ipari termelési adatok felemás képet mutatnak: míg éves alapon jelentős, 5,9 százalékos mértékben nőtt a termelés, addig havi alapon 3,5 százalékkal mérséklődött a kibocsátás – írja kommentárjában dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Az éves alapú növekedésben jelentős szerepe lehetett a chiphiány miatti gyenge bázisidőszaki adatnak, míg a havi alapú csökkenésben az energiaárak emelkedése, az új gázév októberi indulása játszhatott szerepet.

Éves alapon így is jelentősen nőtt a számítógépgyártás és a járműgyártás teljesítménye, amely szintén a chiphiány enyhülését támasztja alá. A magyar ipar várható teljesítménye szempontjából egyaránt látunk kedvező és kedvezőtlen előjeleket. A német ipar teljesítménye nem mérséklődött októberben, és az új rendelések volumenének csökkenése is jóval kisebb volt az előző havinál.

Szintén felfelé húzhatja az ipari termelést a magas beruházási ráta és a szintén magas rendelésállomány, azonban az energiaár-robbanás okozta költségnövekedés visszavetheti az ágazat teljesítményét.

A negyedik negyedévben éves szinten összességében kismértékben pozitív lehet az ipar hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez, míg hosszabb távon az lehet a meghatározó, hogy akár hazánkban, akár az Európai Unióban sikerül-e megfizethető árú energiát biztosítani az ipari termeléshez.

Így értékelt az Erste Bank makrogazdasági elemzője

Az ipari termelés volumene a munkanaphatással igazított adatok szerint októberben 5,1 százalékkal nőtt éves szinten. Havi szinten a termelés jelentősen, 3,5 százalékkal csökkent a szezonálisan és a munkanaphatással igazított adatok szerint. Ezzel zsinórban öt havi növekedés után csökkent először a kibocsátás, ráadásul számottevő mértékben: a májusi szint alá mérséklődött a termelés szintje. Az idei első tíz hónap alatt összességében 6,6 százalékkal nőtt a termelés – írja Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A részleteket később teszi közzé a KSH, rövid kommentárjából egyelőre annyit tudtunk meg, hogy „a termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent." A szeptemberi adat és a tavalyi alacsony bázis következtében lényegesen kedvezőbb adatot várt a konszenzus.

Rövidtávon számos kockázat övezi a feldolgozóipari kilátásait, ugyanakkor középtávon a már bejelentett beruházások a szektor kibocsátásának érdemi bővülését vetítik előre. Az elkövetkezendő hónapokban bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már lényegesen kevésbé támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet.

A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező időszakban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- ás a vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. Ezek pozitív hatásának realizálódása a globális konjunktúra helyreállásának függvénye.