Hazai hulladékgazdálkodás az EU irányelveknek megfelelően

Jelentős átalakulás zajlik a magyarországi hulladékgazdálkodás területén, melynek alapvető oka az EU hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveknek való megfelelés – írja Falcsik István ügyvéd, az RSM Hungary Hulladékgazdálkodási és fenntarthatósági tanácsadás üzletágának vezetője.

A modern világban rengeteg hulladék keletkezik, melynek szakszerű kezelése indokolt, de hatékony kezelése végtelenül drága. A kérdés örök ezen a területen: ki az, aki felelős a hulladék kezeléséért és még nagyobb kérdés az, hogy ki finanszírozza azt.

Az EU hulladékpolitikájának meghatározó iránya, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési tevékenységek, - mint begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás, - a terméket gyártók, termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége legyen.

Ezt a rendszert hívjuk kiterjesztett gyártó felelősségnek, angol kifejezéssel EPR-nek (extended producers responsibility). Érdemes megjegyezni ezt a fogalmat és rövidítést, ugyanis a jövőben ez a felelősségi rendszer alapjaiban alakítja át a hulladékgazdálkodást és annak finanszírozását.

A magyar hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is az EU irányelv által meghatározott úton indult el, mely változások, mind jogi mind gyakorlati értelemben is jelenleg folyamatban vannak.

Az országgyűlés már elfogadta azokat az alapvető törvényi változásokat, melyek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét és meghatározták, hogy milyen alacsonyabb szintű rendelkezések meghozatala indokolt a rendszer működéséhez. A részleteket tartalmazó kormányrendelet még csak tervezeti formában ismert, de a 2023 júliusra történő indulásig sok változás már nem várható, így a vállalkozásoknak ideje megkezdeni a felkészülést ezekre a változásokra.

A legfontosabb változások a hazai hulladékgazdálkodás területén

Két komoly kérdéskör van melyből az egyik, hogy az állam a hulladékgazdálkodási feladatait milyen módon kívánja megoldani míg a másik, hogy annak finanszírozására milyen új fizetési kötelezettség várható.

Az első kérdéskörben jelentősen előrehaladottabb állapotban van a jogalkotás, ugyanis az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatot koncesszió keretében a MOL fogja végezni. A jelenleg körvonalazódó rendszerben a gyakorlati megvalósítás tulajdonképpen a MOL-on, mint koncesszoron keresztül zajlik majd. Ez a változás leginkább azokat a vállalatokat érinti majd, akik hulladékgazdálkodás területén fejtik ki tevékenységüket. Ők szerződéses viszonyba fognak kerülni a koncesszorral, és a jövőben a tevékenységüket ezen keretek között fogják végezni.

Kiterjesztett gyártó felelősség, EPR (extended producers responsibility)

A másik kérdéskör inkább fiskális eredetű: ki állja majd az egyes termékekből keletkező hulladék kezelésének költségeit?

A magyar megoldás követi az EU irányelvet és a kiterjesztett gyártói felelősség megteremtésén keresztül a finanszírozás a termék gyártójára, termelőjére helyeződik.

A bevezetésre kerülő díj, várhatóan a kifejezés angol rövidítésén fog bekerülni a köztudatba, mint EPR-díj.

Célszerű megtanulnunk ennek a díjnak a nevét és a várható fizetési kötelezettség szabályait, ugyanis hosszú ideig velünk lesz párhuzamosan a jelenleg hasonló célokat szolgáló környezetvédelmi termékdíjjal együtt.

Ha valaki első olvasatra úgy érzi, hogy a környezetvédelmi termékdíj, és a várható EPR díj hasonló tőről gyökerezik, akkor nem áll messze az igazságtól, ezzel a jogalkotó is tisztában van, és a két díj egymás melletti harmonikus együttélésére törekszik.

A gyártói felelősség részletszabályai, köztük az EPR díjjal kapcsolatos szabályok csak tervezeti szinten ismertek, de várható bevezetése a tervezethez képest kisebb kiigazításokkal 2023. júliusában várható.

Tekintettel arra, hogy a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti és várható bevezetésére kevesebb mint fél év áll majd a rendelkezésre, érdemes alapjaiban megismerni a várható szabályokat és arra felkészülni.

Milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősség?

A már elfogadott, valamint a tervezeti szinten rendelkezésre álló jogszabályok alapján az EPR- rendszerrel érintett termékek az alábbiak, melyeket a gyakorlatban körforgásos termékeknek is nevezhetünk.

• csomagolószerek;
• meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek;
• elektromos és elektronikus berendezések;
• elemek és akkumulátorok;
• gépjárművek;
• gumiabroncs;
• irodai papír;
• reklámhordozó papír;
• sütőolaj és zsír;
• meghatározott textil termékek;
• fabútorok.

EPR díjat a körforgásos termékek első belföldi tulajdonjog átruházása után a rendeletben megállapított díjtétel szerint kell majd fizetni. Jelenleg a rendelet is tervezeti szinten van, de még ez alapján sem ismertek a díjtételek.

Az érintett gazdálkodói kör a körforgásos termékek gyártását, előállítását végző gazdálkodók, kereskedők, beleértve ebbe azokat, akik ilyen termékek külföldről történő behozatalát végzik.

Mivel jár a vállalatok számára az EPR kötelezettség?

Az EPR kötelezettség, alapvetően regisztrációs, nyilvántartásvezetési és fizetési kötelezettségre bontható.

Az érintett gazdálkodóknak be kell jelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatóságnál a tervezet szerint 2023. április 30-ig, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség nem a hatóság, hanem a koncesszor irányába, azaz jelenlegi tudásuk szerint a MOL részére fog megtörténni.

Az EPR-rel érintett tevékenységről a jogszabályban meghatározott nyilvántartást kell vezetni a jelenleg ismert termékdíj kezelési szabályokhoz hasonlóan (termék kódok, termékmozgások, mennyiségek) és időszakonként, tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a hulladékgazdálkodási hatóság felé adatszolgáltatási kötelezettség mellett történik meg a díj fizetése.

A szabályozás szerint, a jelenleg hasonló jellegű kötelezettségekkel létező környezetvédelmi termékdíj az EPR mellett párhuzamosan megmarad, ugyanakkor a jogalkotó akarta szerint azokra a termékekre, melyek EPR és termékdíjjal is terheltek, csak az egyik köztartozást, jelenlegi szabályok szerint csak EPR díjat kellene fizetni.

Tekintettel arra, hogy az érintett termékek jelentős része olyan, amely érintett termékdíjjal és EPR-rel is, nagy jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók a két díjfizetési és főleg nyilvántartási kötelezettségüket összehangoltan kezeljék.

Van még pár nyitott kérdés

Vélhetően a két díj párhuzamos kezelésének részletszabályai miatt várat magára az EPR végleges verzióját meghatározó rendelet. Sok termékdíjjal foglalkozó szakember már temeti a termékdíjat mondván, hogy a két díjjal érintett termékkör ilyen szintű azonossága azt vetíti előre, hogy a termékdíj fizetési kötelezettség kivezetésre kerülne.  

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a két díj hatósági kezelése eltér egymástól, ugyanis a termékdíjat a NAV ellenőrzi és szedi be, addig az EPR területén az adóhatóságnak semmilyen feladat nincs, abban a koncesszor és a hulladékgazdálkodási hatóság az illetékes. A hulladéktörvény már elfogadott rendelkezésiből is arra lehet következtetni, hogy a két díj párhuzamos alkalmazása várható hosszabb távon, ugyanis a törvény megteremti a jogi lehetőséget a két érintett hatóság közötti adatcserére, az ellenőrzések érdekében.

Az EPR kötelezettségek, közte a díjfizetési kötelezettség a közelben van, és az EPR-rel érintett gazdálkodók számára egy teljesen új compliance tevékenységről van szó, ezért célszerű szakemberrel áttekinteni, hogy érintettek vagyunk-e és ha igen, akkor mit kell tennünk, ugyanis ha hinni lehet a tervezeteknek, akkor a bevezetésig már csak pár hónap van hátra.

Forrás: RSM Hungary