Az infláció a legfrissebb jelentés szerint jövőre 15,0-19,5 százalékos sávban lehet, a GDP pedig 0,5-1,5 százalékkal nőhet. Majd 2024-ben az infláció 2,3-4,5 százalékra lassulhat, a gazdaság bővülése pedig 3,5-4,5 százalék közötti ütemre gyorsulhat.

Az előző, szeptemberi Inflációs jelentésében a jegybank 3,0-4,0 százalékos idei GDP-növekedéssel és 13,5-14,5 százalékos inflációval számolt. Az inflációt akkor 2023-ra 11,5-14,0 százalékos sávba várták, a GDP-t pedig 0,5-1,5 százalék közé tették.

A szeptemberi jelentésben 2024-re 2,5-4,0 százalékra lassuló inflációt, és 3,5-4,5 százalék közötti GDP-növekedést vártak.

Forrás: MTI

Nagy János: Maradt a szigorúság

Kamatdöntő ülést tartott ma a jegybanki Monetáris Tanács. Az irányadó kamat a piaci konszenzusnak megfelelően 13 százalékon maradt. A jegybanki kommunikációban sem következett be érdemi változás, maradt az összességében szigorú hangvétel. Továbbra is fennmarad az október közepére kialakított monetáris eszköztár, így az egynapos betéti tenderek és az energiaimportőrök számára továbbra is likviditást nyújtanak a jegybanki devizatartalékból – írja kommentárjába Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A jegybank szerint bár a belső kockázati tényezők tekintetében (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos polémiák) történt előrelépés az egy hónappal ezelőtti ülés óta, a felsorolt külső (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) kockázati faktorok összességében inkább negatív irányba változtak. Ennek megfelelően egyelőre nincs lehetőség a rendkívül szigorú kamatkondíciók enyhítésére.

A hazai központi bank frissítette előrejelzéseit is: a hazai GDP 2022-ben 4,5–5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5, 2024-ben 3,5–4,5, míg 2025-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet. Jelentősen megemelték az árak alakulásának kilátásait is: az idei évi infláció 14,5-14,7, a 2023-as 15-19,5, a 2024-es pedig 2,3-4,5 százalékos sávban lehet.

Az árstabilitás elérése és fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az MNB számára. A jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelni a jegybanknak. Az inflációs kilátások kapcsán a jegybank alelnöke elmondta, hogy rövid távon még emelkedő pályán maradhat az infláció, leginkább az élelmiszerárak és a benzinárstop okozta felfelé mutató kockázatoknak köszönhetően. Ugyanakkor a globális dezinflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.

A várakozásoknak megfelelő döntés nem igényel változtatást az előrejelzéseink terén. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább a jövő év elején is a mostani szintek körül ingadozhatnak. Bár az uniós megállapodás ténye egy fontos állomás volt hazánk szempontjából, de a pénzek tényleges beérkezése és így hazánk devizamérlegének szignifikáns javulása még várathat magára. Ebben rendkívül fontos szerep hárul a folyó fizetési mérleg hiányának várt mérséklődésében. Várhatóan a jövő év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába. A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban az érdemi inflációs fordulat, azaz a jövő év második fele előtt nem számítunk.