A második becsléssel a KSH megerősítette az első becslés eredményeit, azaz a GDP a harmadik negyedévben éves alapon 4,0 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött, amely adat az előzetes várakozásoknál kedvezőtlenebb. Az adat európai uniós összehasonlítása ellentmondásos képet mutat: míg az éves alapú bővülés kiemelkedően kedvező, a negyedéves változással a rangsor hátsó részében vagyunk – írja kommentárjában dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Termelési oldalról az éves alapú növekedéshez a mezőgazdaság kivételével minden nemzetgazdasági ág hozzájárult. A mezőgazdaságnál a hozzáadott érték jelentős, majdnem 40 százalékos visszaesést szenvedett el. Rendkívül kedvező, mintegy 10 százalékos volumenbővülést ért el az ipar hozzáadott értéke, azaz a harmadik negyedévben az ágazat a nehéz körülmények között is helyt tudott állni.
A jelentős növekedéshez ugyanakkor a chiphiány miatti gyenge bázisidőszaki adat is hozzájárult. Az építőipar teljesítménye csak kismértékben bővült, miközben a szolgáltatások növekedése átlag feletti volt, amely továbbra is a piaci szolgáltatásoknak köszönhető, azon belül is a legnagyobb bővülés a szállítás, raktározás ágazathoz köthető.
Negyedéves összehasonlításban az ipar felfelé, míg a mezőgazdaság és a szolgáltatások lefelé húzták a volumenindexet, a feldolgozóipar hatása pedig semleges volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a negatív meglepetés leginkább a szolgáltatásokhoz köthető, a jelek szerint a szolgáltató ágazat szenvedi meg egyelőre nagyobb mértékben az energiaválságot, így ebben az ágazatban is szükség lehet kormányzati segítségre. A szolgáltatásokon belül negyedéves alapon a szállítás, raktározás ágazat, illetve a kulturális és szórakoztató ágazatok teljesítménye csökkent, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységé bővült a legnagyobb mértékben.
Felhasználási oldalról éves alapon a fogyasztás és a bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülése is az átlagosnak megfelelően alakult. Csökkent ugyanakkor a közösségi fogyasztás volumene, azaz az adatokon már látszik az állam takarékoskodása. A nettó export összességében 2,5 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, amelyből 2,0 százalékpont az árukhoz, 0,5 százalékpont pedig a szolgáltatásokhoz kötődik. Jelentős negatív hozzájárulása volt ebben a negyedévben a készletváltozásnak.
Negyedéves alapon a háztartások fogyasztási kiadása még némileg bővült, míg a háztartások tényleges fogyasztása stagnált. A közösségi fogyasztás szintén kismértékben növekedett, de hasonló mértékű bővülés látszik a beruházások esetében is. Csökkent ugyanakkor a szolgáltatások exportja, miközben az áruké emelkedni tudott. Az import mindkét kategóriában nőtt, így a negatív meglepetés itt is a szolgáltatásokhoz köthető.
Várakozásaink szerint a GDP volumene a következő negyedévben az energiaválság miatt tovább mérséklődik, így a gazdasági teljesítmény éves bővülése 4,7 százalék körül alakulhat, azaz az év végi lassulás ellenére is dinamikus marad az éves növekedés. A jövő évi gazdasági teljesítményt jelenleg rengeteg kérdőjel övezi. A legfontosabb ezek közül az energiaárak alakulása, illetve, hogy ennek hatásai mennyire terhelik meg a háztartások pénztárcáját, továbbá a vállalatok mennyire tudnak túlélni a mostani nehéz helyzetben. A 2023-as év egészét tekintve szerencsés esetben a magyar gazdaság elérhet egy kismértékű növekedést, ugyanakkor várakozásaink szerint már az idei IV. negyedévben eléri hazánkat a technikai recesszió.
