Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje nem változott – írja elemzésében Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A jegybanki kommunikációban sem következett be érdemi változás, maradt az összességében szigorú hangvétel. Továbbra is fennmarad a tavaly október közepére kialakított monetáris eszköztár, így az egynapos betéti tenderek és az energiaimportőrök számára továbbra is likviditást nyújtanak a jegybanki devizatartalékból.

Az eszköztár a tartalékráta 10 százalékra emelésével egészül ki április elsejétől. További változás, hogy a hosszú betét egy hónapos futamidőn kerül meghirdetésre a korábbi két hónap helyett bankközi egyeztetéseket követően, valamint a diszkontkötvény-aukciók ezentúl heti rendszerességgel lesznek megtartva. A bejelentéseket követően közel két százalékot erősödött a magyar deviza az euró ellenében.

Az árstabilitás elérése és fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az MNB számára. A jegybank szerint árstabilitás nélkül tartós növekedés sincs, így ezt a kérdéskört mindenképpen kiemelten kell figyelni a jegybanknak. Az inflációs kilátások kapcsán a jegybank alelnöke elmondta, hogy rövid távon még emelkedhet az infláció, ugyanakkor egyre meghatározóbbak lehetnek a dezinflációs tendenciák és a belső kereslet csökkenése is a fordulat irányába mutat, ami azonban lassú és elhúzódó folyamat lesz a jegybank szerint.

A várakozásoknak megfelelő döntést követően a nagy kép nem változik. A rövid lejáratú bankközi kamatok legalább az év elején is a mostani szintek körül ingadozhatnak. Pozitívum, hogy az MNB a rövidtávú reálgazdasági áldozatok árán is hajlandó fenntartani a rendkívüli monetáris körülményeket, azért, hogy a középtávú célok teljesülhessenek. Az árstabilitás helyreállása szempontjából továbbra is kulcskérdés az árfolyam helyzete és ennek megfelelően a külső egyensúly javulása.

A vitás uniós pénzek tényleges beérkezése és így hazánk devizamérlegének szignifikáns javulása még várat magára. Ebben rendkívül fontos szerep hárul a folyó fizetési mérleg hiányának várt mérséklődésére, melyet az eddig legfrissebb novemberi adatok nem erősítenek meg, ugyanakkor a belső kereslet markáns lassulása ebbe az irányba mutat. Kihívást jelenthet a közeljövőben, hogy a kamatkondíciók enyhülése a likviditás további kiszűrésével párhuzamosan kell, hogy megvalósuljon.

E tekintetben fontos és várt lépés volt a mai nap során a tartalékráta emelése. Várhatóan az év első felében – amennyiben tényleg tartós javulás következik be a kockázati megítélésben – a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamat irányába – írja Nagy János.

Forrás: Erste Bank