Az építőipari termelés volumene továbbra is csökken, az új szerződések volumene sem ad biztató képet a jövőre nézve, áprilisban a termelés volumene 3,2 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől. Az épületek és az egyéb építmények termelése 4,4 százalék, 1,3 százalékkal csökkent, megmutatva, hogy a visszaesés széles körben érezhető volt. Az áprilisi teljesítmény márciushoz képest, a szezonális és munkanaphatás kiigazítások után, 2,6 százalékkal csökkent, így a tavaszi hónapok visszafogottabbak voltak az építőipar számára.
Az építőipari cégek összesített száma a legutóbbi adatok alapján enyhe csökkenést mutat az előző hónaphoz képest, viszont még mindig meghaladja a 2022 decemberi állapotot. Az újonnan alapított cégek száma már második hónapja elmarad a megszűnő cégekétől, viszont a különbség mértéke csökkenő tendenciát mutat. Az új cégek alakulásának dinamikája visszafogottabb, az elmúlt hat év szezonális átlagát sem éri el.
Az elmúlt hónapban tapasztalt megszűnések száma ugyan csökkent az építőiparban, azonban még így is meghaladja a hosszú távú szezonális átlagot, ami rávilágít a szektorban uralkodó bizonytalan helyzetre. Megfigyelhető a felszámolással megszűnt cégek növekvő szerepe, amelyek immáron két hónapja teszik ki a megszűnések közel 50 százalékát. Ezzel szemben a végelszámolással megszűnt cégek aránya jelentősen csökkent, a korábbi 50 százalékról mostanra mindössze 25 százalékra esett vissza. A visszaesés egyik oka a tavalyi kata-változás miatt elindított, a szokványost meghaladó végelszámolási eljárások lezárása, így várhatóan ez az arány nem növekszik az elkövetkező időszakban.
Az újonnan indult cégbírósági eljárások között a felszámolási eljárások aránya a fél éve tartó tendenciának megfelelően tovább erősödött. Kiemelkedő az arányuk, az összes építőipari vállalkozás közel 1 százalékát érinti, ami kétszerese az országos 0,5 százalékos átlagnak. Az új felszámolási eljárások jelentős részét, több mint 50 százalékát a 3-5 éve alakult cégek teszik ki, amelyek ezáltal domináns szerepet töltenek be a szektorban.
A felszámolási eljárásba kerülő cégek mintegy 70 százaléka már egy éve vagy annál régebben szembesült adószámtörlési eljárással. Ez az arány alacsonyabb, mint a 77 százalékos országos ráta, ami arra utal, hogy az építőiparban a cégek gyakrabban kerülnek korai stádiumban pénzügyi nehézségekkel szembe.
Az új felszámolási eljárásokban érintett cégek között azok aránya jelentősen magasabb a szektorban, mint országos szinten, melyek korábbi negatív hatásokat, mint például kényszertörlési eljárás vagy végelszámolás nem tapasztaltak. Az építőiparban ez az arány 12,6 százalék, míg országosan csak 9,6 százalék volt a májusi adatok szerint. Ez a 3 százalékpontos különbség rávilágít arra, hogy az építőiparban nagyobb eséllyel indulnak új felszámolási eljárások olyan cégek ellen, amelyek korábban nem kerültek hasonló helyzetbe.
Budapesten és Pest vármegyében – ahol az építőiparban működő cégek közel felét találjuk – indult a legtöbb új felszámolás, melyek aránya meghaladta a 60 százalékot. Azonban az előzmények nélkül indított felszámolások aránya itt kevesebb mint 9 százalék volt, ami azt jelzi, hogy ezen a területen a felszámolási eljárásokban gyakrabban érintett cégek már korábban is szembesültek bizonyos kihívásokkal.
Alföldi Csaba, az Optencéginformációs szakértője szerint az építőipar májusi adatai egyértelműen kettős képet festenek. „A KSH legújabb statisztikái alapján az ember hajlamos lenne arra gondolni, hogy az építőiparban tömeges vállalati bedőlések várhatók, de a cégtrendek szerencsére ezt nem támasztják alá. Valószínűleg az építőiparban jellemző hosszabb projektidőszakok még mindig tartják magukat, ami megkönnyítheti a vállalatok helyzetét.”
Ugyanakkor Alföldi figyelmeztetett arra is, hogy már látható az árnyoldala a folyamatoknak. „A folyamatosan magas szintet elérő új felszámolások száma és különösen a korábbi problémák nélküli cégek aránya, ami meghaladja az országos átlagot, már jeleznek aggodalomra okot adó trendeket. Ez azt mutatja, hogy a szektorban az új kihívások száma valóban növekszik, és a cégeknek meg kell találniuk a módját, hogyan kezeljék ezeket” - tette hozzá a szakértő.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,01 százalék volt. Vármegyei szinten nézve az Opten–CFI Zala, Veszprém és Csongrád-Csanád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.
