A kormány által elfogadott klímavédelmi akcióterv keretében megjelenik a zöldállamkötvény, a kkv-szektor 32 milliárd forinthoz juthat energiatermelése korszerűsítésére, a multiknak pedig a legkorszerűbb technológiát kell használniuk - jelentette ki évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Közölte: a gazdasági lanyhulás ellen adócsökkentéssel lehet fellépni. Az elhangzottak kapcsán a Világgazdaságnak nyilatkozó üzleti döntéshozók és elemzők kiemelték a megfelelő szakképzés, a hatékonyságjavítás jelentőségét és az adóék csökkentésének fontosságát. Ám arra is rámutattak, hogy egy felelős kormány csak a növekedésből költekezhet.
Elemzői és szakértői reakciók
Parragh László: kulcsfontosságú a képzés A miniszterelnök által tartott nagy ívű beszédben elhangzott kezdeményezések abszolút előremutatók - értékelt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Ám az Parragh László szerint is nagy kérdés - ahogyan a kormányfő is megfogalmazta -, hogy ezek mikorra épülhetnek be a magyar gazdaságba. Osztja a miniszterelnök álláspontját, amely szerint a magyar gazdaság 2010- 2019 között az aranykorát élte. Az MKIK elnöke szerint a magyar cigányság a hazai ipar számára tartalék, de arra figyelni kell, hogy a rendelkezésre álló képzések mennyire készítik fel a munkaerőt arra, hogy helytálljon a reálgazdaságban. Az euró bevezetését Parragh László szerint makrogazdasági szempontból ma semmi nem indokolja, de figyelmen kívül sem lehet hagyni a kérdést. "A forintárfolyam nem túl szerencsés, de ez már közkeletű téma" - tette hozzá. | H. F.
Németh Dávid: a részletek az érdekesek a megvalósításban Hosszú távon lehet hatásuk az elhangzott bejelentéseknek, de az átállásra - például az energia területén - időt kell hagyni - kommentált a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid kiemelte a zöldállamkötvényt mint új elemet, amely illeszkedik a fenntarthatóság modelljébe. "Jó hívószó lehet, a részletek - mint a futamidő és a kamatozás - lesznek igazán érdekesek. Gyaníthatóan forintalapú lesz, és a lakossági források bevonását szolgálhatja elsődlegesen" - mondta. A zöldkötvénynél szerinte fontos, hogy az hogyan különül el a MÁP Plusztól. Jelzésértékű lehet, hogy a miniszterelnök nem beszélt a nyugdíjkötvényről, és a nyugdíjak reálértékének megtartására tett ígéretet. Ez azt valószínűsíti, hogy a nyugdíjemelés inflációkövető marad. A csed százszázalékosra emelése a 2021-es költségvetésben jelenhet meg. | H. F.
Kovács Árpád: több intézkedés is a növekedésen múlik Akkor teljesülhet költségvetési oldalról a juttatások és az ingyenes programok kiszélesítése, ha a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi - figyelmeztetett a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád úgy fogalmazott, hogy egy felelős kormány csak a bővülésből költekezhet, az eladósodás kockázata nem vállalható. "Amennyiben 3,5-4 százalék körül marad a GDP-plusz, akkor jó esély van a célkitűzések magvalósulására" - jegyezte meg. Szerinte számolni kell azzal, hogy eltűnik az az 1-2 százaléknyi hátszél, amely a világgazdasági körülményeknek és az uniós forrásoknak köszönhető. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a szóban forgó kormányzati lépések termőre fordulhatnak a gazdaság számára, a környezetvédelem pedig szintén befektetés. "Míg 2010-ben a saját erő mínusz 1 százalék volt, és minden növekményt külső forrásoknak köszönhettünk, most 3 százalék. A sérülékenységünk tehát jóval kisebb" - emelte ki. | H. F.
Essősy Zsombor: Magyarország vonzó a külföldi tőke számára Általánosságban igaz, hogy Magyarország vonzó célország a külföldi tőke számára - Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint. Úgy látja, hogy a keleti befektetések megerősödése mellett a nyugat-európai érdeklődés is változatlanul megmaradt, főleg mivel a hazai bérsáv nagyjából harmadával kedvezőbb, mint tőlünk nyugatabbra lévő. "A befektetések nagy számára büszkék lehetünk, de ezek a GDP-ben vagy például a kivitelben kettő-négy év leforgása alatt jelenhetnek meg érdemben" - húzta alá. Arra is kitért, hogy a technológiai fejlesztés lehetősége a mostani pénzügyi környezetben adott, ám kiemelt figyelmet érdemel a munkaerő képzése is. Mivel már több embert nehéz bevonni a piacra, a feladat az, hogy a foglalkoztatottak jelenlegi számával érjen el az állam magasabb termelést a GDP-növekedés érdekében. "Hatékonyság kell, és a készségek fejlesztése" - hangsúlyozta. | H. F.
Perlusz László: tovább kell faragni az adóéken Örvendetes, hogy klímapolitika külön is figyelmet szán a mintegy félmillió kkv-re - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László. Úgy véli, hogy mivel a legkisebb cégeknek kevés a forrásuk a technológiafejlesztésre, és az amortizáció megoldása is nehézkes, ha e vállalkozások energiaigényét az állam támogatja, azzal hozzájárul a szegmens termelékenységének növeléséhez. A kormány segíti a legkorszerűbb technológiák elterjedését például a járműiparban, ezzel támogatva a magyar GDP gyorsabb bővülését az uniós magországokhoz képest. Üdvözölte a kkv-kör adóterhének csökkentésére és a munkához kapcsolódó adók mérséklésére vonatkozó ígéreteket, mert az adóék szűkítése az egyik leghatékonyabb eszköze a munkahelyek megvédésének. "A hatéves bérmegállapodás negyedik évében a trend kedvező, de még intenzívebb csökkentés kell" - mondta. | H. F.
*RÁSKI PÉTER
forrás: 2020.02.17. Világgazdaság - (1,2. oldal)
