A kormányzattal a gazdaságpolitikáról jó és konstruktív párbeszéd zajlott az elmúlt 13 évben – mondta nyitóbeszédében Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke. „2010 óta olyan kormány van, amely gazdaságélénkítésben és beruházásokban, munkalapú társadalomban gondolkodik. Az elmúlt időszak kézzelfogható eredménye az adók és járulékok csökkentése” – fogalmazott. A VOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság fejlődésének szűk keresztmetszete a munkaerő és az energia kérdése. A VOSZ a külföldi munkaerő tömeges behozása helyett a belső tartalékok mozgósítását és a képzést támogatja.

Eppel János különösen jeles ünnepnek nevezte ezt a napot, hiszen a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés egyhangúan nyilvánította december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjának, ezzel kifejezve, hogy ideológiától és pártállástól függetlenül, egyöntetűen támogatják és elismerik azok munkáját, akik  a magyar piacgazdaság fejlesztésében vállalkozóként, vállalkozás-vezetőként eredményesen dolgoznak.

Emlékeztetett, hogy áldozatvállalás nélkül nem lehet sikereket elérni. A rendszerváltáskor erkölcsi és anyagi kockázatot is vállalva fogtak a munkába a vállalkozók, sokszor családi vagyonukat, megtakarított pénzüket feltéve egy lapra. Ehhez párosult a hit és a kitartás, az önbizalom, mert ezek nélkül nem lehet versenyképes üzleti rendszereket és szakmai közösséget építeni. A közösségépítésben a kezdetektől partner volt a VOSZ, amely Demján Sándor 1998-as elnökké választása után vált igazán a magyar vállalkozói társadalom egyik meghatározó szervező erejévé.

„Az összefogás erejére és a kitartásra a következő években még nagyobb szükség lesz” – mondta Eppel János. A VOSZ elnöke kitért a szövetség legerősebb szolgáltatására, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programra, amelyet 21 éve ugyancsak Demján Sándor indított útjára. A KAVOSZ Zrt. által koordinált program ma a magyar vállalkozók egyik legnagyobb segítsége a finanszírozásban, a kedvező – állami kamat- és garanciadíj-támogatással rendelkező – vállalkozói hitelek országszerte közel 200 irodában elérhetők, és ma már online is megkezdhető az igénylések beadása.

Az elnök szerint válsághelyezetekből is ki lehet jönni erősen, a jövőben ezért közös fejlesztéseket, projekteket terveznek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A VOSZ változatlanul a magyar munkavállalók foglalkoztatását részesíti előnyben, ezért továbbra is mindent elkövet a belső tartalékok mozgósítása, az atipikus foglalkoztatási megoldások terjedése és a külföldön dolgozó magyarok visszatérésének ösztönzése érdekében.

Ugyancsak kiemelt területnek nevezte a fenntarthatóság és a zöldenergia kérdését, amelyben – érdekképviseleti szolgáltatásokkal, szervezéssel, tájékoztatással és kedvezményes üzleti megoldásokkal – a szövetség élen akar járni. A társszervezetekkel erősíteni fogják az együttműködést, ahogy az egyetemekkel, főiskolákkal is. „Közösen építjük a jövőt, a VOSZ ehhez új partnereket is keres és partnerséget kínál” – szögezte le Eppel János.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is a partnerség és összefogás fontosságát hangsúlyozta a beszédében. Ennek az egyik legjobb példája éppen a Széchenyi Kártya Program, amelyre a Kamara a VOSZ-szal, mint legfontosabb partnerével közösen fogott hozzá. Az Orbán-kormány és az MKIK együttműködéséről azt mondta, hogy az „szemérmetlenül jól működik”, például Európa egyik legjobb szakképzőrendszerét hozták létre meglehetősen nagy ellenszélben. A munkaerőkérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy itthon kell boldogulni és dolgozni.

Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság akármilyen kihívással szembesült – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, a háború a Közel-Keleten –, azokra a magyar vállalkozói társadalom válaszolni tudott. A magyar gazdaság mostani állapotáról úgy fogalmazott: szeptember környékén fordulóponthoz érkezett, kijött a technikai recesszióból, elindult a növekedés. Úgy vélte, minden valószínűség szerint a lakossági fogyasztás növekedése is el fog indulni jövőre, ugyanis megtört a magas infláció, a reálbérek növekedése pedig visszatért.

A kamara elnöke a gazdaság sarokpontjának nevezte a fenntarthatóságot és a munka alapú társadalmat. Utóbbiról azonban megjegyezte, hogy ki kellene egészíteni azzal, hogy munka és tudás alapú legyen a magyar gazdaság. Hiszen a kulcs az, hogy egységnyi idő alatt dolgozva mennyi értéket termel meg valaki.

A kamara elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy összefogásra van szükség a szervezetekkel, a szakmákkal és a kormánnyal, hozzáfűzve, hogy a mostani kormánnyal jól működik az összefogás.

Parragh László gratulált a VOSZ 35. évfordulójához, és olyan témákat ajánlott egyebek mellett a szövetség figyelmébe, mint a generációváltás segítése, fenntarthatóság, digitalizáció, globális piacok újrarendeződése és a fogyasztói igények rohamos változása.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédében reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek, és mindebből az ország felemelkedése, a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon. „Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel” – fogalmazott.

A kormányfő arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek – és „ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak” –, ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon. Ez akkor is igaz, hogyha ugyanarról az ügyről van szó – jelezte, példaként a budapesti repülőtér visszavételét hozva, ami értékelése szerint a vállalkozónak üzleti ügy, a kormánynak pedig nemzetgazdasági kérdés.

A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez. A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.

A kormányfő felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát. A nagyvállalkozótól két dolgot tanult, az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker. Demján Sándor mutatta meg azt is: van olyan, hogy baloldali hazafiság, amellyel a jobboldal is meg tudja találni az együttműködést. A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket. Ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek.

„Megpróbáltuk, és sikerült is” – tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés. Az államadósságra kitérve elmondta: a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült azt levinni 65 százalékra, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően „most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság.

Hozzátette azt is: az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében, „ezzel Európában csúcstartók vagyunk” – hangsúlyozta.

A keleti nyitás politikájának gondolata valójában Demján Sándortól származik – tekintett vissza Orbán Viktor, felidézve: 2009-ben együtt utaztak Kínába, hogy már ellenzékből megtörténjen a kapcsolatfelvétel.

Kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját. Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: a kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.

A hitelezés csapdáját a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a „jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.

A fogyasztást illetően egyetértett Parragh Lászlóval abban, hogy a fogyasztás lassúbb ütemben tér majd vissza a régi szintre. „A magyar józan fajta”, és amikor nem fogyaszt, azt jelenti, megtakarít. Kiemelte: a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ugyanakkor az sem jó, ha az emberek óvatossága indokolatlan félelemből fakad, azokat el kell oszlatni. Azt mondta: ma több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná. Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz.

A kormányfő beszélt arról, a gazdaságban is vannak fétisek, mítoszok, amiket időnként érdemes megvizsgálni, érvényesek-e még. Értékelése szerint szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni. Az, hogy 2023-at így kivédték, 2024-ben visszatér jól láthatóan a növekedés és közben „egyetlen penny” európai uniós támogatás sem érkezett Magyarországra, jól mutatja: lehet úgy szervezni a gazdasági életet, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci alapon bevont erőforrásokra építik a gazdaság növekedését az Európában megszokott pénzügyi transzferek helyett vagy nélkül.

Ez nem azt jelenti – folytatta a kormányfő –, hogy azt a „pár milliárdocskát”, amivel tartozik Európa, ne hajtanák be rajtuk, de fontos, hogy a magyar gazdaságban meglegyen az önbizalom. A magyar gazdaság 2022-23-ban bebizonyította, hogy politikai alapú pénzügyi transzferek nélkül is képes eredményeket elérni.

A kormányfő értékelése szerint a mostani válság összekapcsolódik egy nagy világpolitikai és világgazdasági átrendeződéssel, amit érdemes figyelembe venni. Arról van szó, hogy az eddig megszokott dolgok nem fognak működni úgy a jövőben, mint a válság előtt. A gazdasági erőviszonyok átrendeződnek, új technológiák lépnek be, és ezek iparágaiban a hagyományosan vezető, nyugati civilizációs előny eltűnt. Az új iparágakban Magyarországon is látható, hogy a keleti technológia versenyre hívja a nyugatit. Ez azt jelenti, hogy a technológiai átrendeződés magával fog hozni egy informatikai korszakváltást, egy automatizálási, digitalizálási átalakulást és egy energetikai új korszakot. Magyarországnak ebben a nagy átalakulásban meg kell találnia a helyét. Más ágazatok válnak fontossá, és más ágazatokban keletkezik a nagyobb profit, máshonnan érkeznek a versenytársak. Azért, hogy nyertesei legyünk ennek az átalakulásnak, a vállalkozók segítségével, rá kell kapcsolódnunk az új technológiákra, és a kapcsolatrendszert is ki kell egészíteni az eddig nyugati helyett keleti kapcsolatokkal.

A kormányfő úgy összegzett: nem a politika önérdeke hozza tehát a keleti nyitást, hanem a magyar gazdaság és az azt működtető vállalkozók érdeke az, hogy Magyarország az együttműködés, az összekapcsolódás melletti elkötelezettséget mutató külpolitikát folytasson. Ugyanakkor jelezte: ezt az utat a kormány csak kikövezni tudja, járni rajta nem fog, az a vállalkozók feladata.

Kitért arra is, hogy a kormányban van egy nagy vita arról, hogyan lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek a jövő leginkább profitábilis iparágai lesznek. Az egyik ilyennek nevezte a zöld gazdaságot és a zöld energiát, ideértve az atomenergiát is. Jelezte: egymás után írják ki a több tízmilliárdos pályázatokat a vállalkozóknak és a családoknak is ezeken a területeken.

A második fontos területnek a logisztikát nevezte, értékelése szerint a következő évtizedben a magyar gazdaságban a zöldenergia mellett a logisztikában nyílnak nagy lehetőségek. Hangsúlyozta: emellett a következő tíz évben az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és járműipar lesznek még nemzetgazdasági szempontból a legfontosabb, fejlődési lehetőséget teremtő iparágak.

A vállalkozókat arra biztatta: működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is tegyenek kezdeményezéseket, indítványokat a kormánynak.

A miniszterelnök beszéde végén „zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.

A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium újonnan alapította a Magyar Vállakozói Nagydíjat, amelyet posztumusz Demján Sándornak, a VOSZ örökös elnökének ítéltek.

A Magyar Gazdaságért Díjat idén is négyen vehették át, ugyancsak négyen részesültek a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjban. Az Év Vállalkozója Díjat 20-an érdemelték ki 2023-ban, közöttük 2 határon túli magyar vállalkozó.

KORMÁNYZATI KITÜNTETÉSEK

MAGYAR VÁLLALKOZÓI NAGYDÍJ:

Demján Sándor – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Örökös Elnöke (posztumusz)

MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJ:

Exterde Rita Boglárka – a HEADLINE PR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője

Gesztesi Béla – a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezetője

Rapcsák Attila – a Whist Kft. ügyvezetője

Villás Károly – a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének gazdasági igazgatója

2023. ÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJ KITÜNTETETTJEI:

2023. ÉV KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÉRT DÍJ:

(Fotók: MTI/Soós Lajos és Miniszterelnöki Hivatal)