„Ma, a 25 éves jubileumon nem csupán egy évfordulót ünneplünk, hanem a vállalkozói közösség erejét, elkötelezettségét és a jövő iránti reményünket. A vállalkozók áldozatot hoznak, kockázatokat vállalnak, és mindezek mellett hozzájárulnak közösségeink fejlődéséhez. A VOSZ szerepe kiemelkedő ebben: feladatunk, hogy kiemeljük és megköszönjük mindazt, amit Önök tesznek” – kezdte ünnepi beszédét Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke.

„Radikálisan változó világban élünk, ahol nagy szükség van az összetartozásra és a megújulásra. Közösen kell lépnünk előre: szintet lépni, hatékonyságot javítani és együttműködni. Az MKIK, FIVOSZ, MGYOSZ és ÁFEOSZ-COOP partnerségével közösen dolgozunk azon, hogy a vállalkozók ne legyenek egyedül a kihívásokkal teli időben. A VOSZ nemcsak érdekképviseleti szervezet, hanem erős közösség is, amely képes reagálni a változásokra” – fogalmazott az elnök.

2025-öt különösen fontos évnek nevezte, mert elemi érdek mindenki számára a magyar gazdaság motorjának beindítása. A Demján Sándor Program eszközei kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. A VOSZ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ vezetésének összetartása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen megvalósíthassák a célokat. A Demján Sándor Program célja nem csupán a gazdasági növekedés elősegítése, hanem olyan átfogó kezdeményezés is, amely támogatja a kkv szektor vállalkozásainak növekedését és az innovációt, valamint ösztönzi a fiatalok vállalkozói kedvét.

A VOSZ elnöke leszögezte: a vállalkozói közösség előtt álló akadályok, mint az infláció, a globális ellátási láncok zavarai és a technológiai fejlődés, mind azt igénylik, hogy aktívan reagáljanak és alkalmazkodjanak. A VOSZ ereje abban rejlik, hogy nemcsak képviseli a vállalkozók érdekeit, elősegíti a szakmai és társadalmi szerepvállalást, de kézzel fogható támogatást nyújt a kitűzött célok eléréshez.

„A szakmai tapasztalatunk és kapcsolati tőkénk révén segítjük tagjainkat abban, hogy sikeresen navigáljanak a piacon. A VOSZ elkötelezett amellett, hogy támogassa a magyar gazdaság fejlődését és hozzájáruljon a társadalom jólétéhez” – mondta.

Eppel János megköszönte a kormánynak és a VOSZ partnereinek az egész éves együttműködést, mert az összetartás nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a vállalkozók számára kedvező környezetet teremtsenek. Az adók csökkentése és a bürokrácia egyszerűsítése ugyanis lehetővé tette, hogy a vállalkozások szabadabban fejlődjenek. „Az eredmények nemcsak a vállalkozók, hanem az egész

társadalom számára is fontosak, hiszen minden egyes sikeres vállalkozás hozzájárul a közjóhoz. A jövőben is számítunk az együttműködésre, hogy közösen építhessük tovább a magyar gazdaságot. Mi itt vagyunk Önökért! Mert a jövőt közösen építjük!” – zárta beszédét Eppel János.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében megahatározónak nevezte a vállalkozók munkáját a gazdaság fejlesztésében, mint mondta, nagy tiszteletet érdemelnek, hiszen saját pénzüket kockáztatják a társadalmi jólét megteremtéséért. Emlékeztetett arra, hogy 2010-2019. között a mainál sokkal kedvezőbb helyzetben volt Magyarország. Az utolsó öt évben viszont egymást követték a válságok: a Covid-járvány, az energiaárak elszabadulása, a szomszédban dúló háború mellett most már Németország válságával is szembe kell nézni, ami erős hatással van a magyar gazdaság teljesítményére.

Ebben a helyzetben döntött a kormány egy új gazdaságpolitikai irány, egyfajta gazdasági filozófia mellett. A gazdasági semlegességre építő 21 pontos akcióterv meghatározó része a Demján Sándor Program, amely a kis- és közepes vállalkozások megerősödését szolgálja 2025-ben. A gazdasági semlegesség fontos elemeként szólt arról, hogy ideológiamentesen várják a befektetőket, nyugatról és keletről egyaránt. Ez kiterjed a működő tőke, a technológia és a finanszírozás bevonására, akárcsak az új piacok szerzésére is. A pillérek állnak, a kormány 2-3 pont kivételével már ismertette a terveit, január-februárban pedig teljes lendülettel hozzá kell fogni a megvalósításhoz, amelyhez a vállalkozók, a VOSZ is hatékony partner lesz. 

Nagy Márton leszögezte: csak közös erőfeszítéssel lehet a magyar gazdaságot újra növekvő pályára állítani. Szerinte azért sem egyszerű a helyzet, mert „sikerkényszerben” van Magyarország, „minden szereplő azt szeretné, hogy a növekedés újra 3 százalék fölé emelkedjen, de ezt a régi gazdaságpolitikai eszközökkel nem lehet elérni.”

A vállalkozóknak azt tanácsolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy pillanatnyilag ne csupán a bevételeik növekedésére koncentráljanak, hanem a termelékenység, a hatékonyság növelésére fókuszáljanak. Bizonyos kedvező jelek már érzékelhetőek, a kiskereskedelmi forgalom helyre állt októberre, s ha nő a lakossági fogyasztás, az a vállalkozóknak is biztos pont a továbblépéshez. Az ipar teljesítménye viszont hektikusan alakult, főleg a németországi válsághelyzet, az ottani autóipari visszaesés és a változatlanul magas energiaárak kedvezőtlen hatása miatt. A német mellett Európa második legnagyobb gazdasága, a francia is bajban van – tette hozzá.

A miniszter hosszút távon előre mutatónak tartja, hogy sikerült 3 évre szóló bérmegállapodást kötni. Megköszönte a munkaadói oldalnak, hogy „bevállalta” 2025-re a minimálbér 9, 2026-ra 13, míg 2027-re a 14 százalékos emelését, amit a miniszter szerint is ki tudnak gazdálkodni a vállalkozások. Ehhez viszont a hatékonyság növelése elengedhetetlen, ismételte meg korábbi szavait. „Remélem, hogy a kormány és a vállalkozói érdekképviseleti szektor közötti szerződés egyre erősebb lesz a jövőben” – hangsúlyozta beszéde végén Nagy Márton.

A Magyar Vállalkozók Napja rendezvényén idén is díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérőket.

KORMÁNYZATI KITÜNTETÉSEK

A MAGYAR VÁLLALKOZÓI NAGYDÍJAT dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara leköszönő elnöke kapta. (A legmagasabb állami vállalkozói díjat a Nemzetgazdasági Minisztérium 2023-ban alapította, miután az Országgyűlés december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává nyilvánította.)

MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJAT hárman, a 2024. ÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJAT 25-en vehették át, közöttük hárman a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma ajánlására. A 2024. ÉV KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÉRT DÍJBAN ketten részesültek.

Idén először adományozták az ÉV PROJEKTMENEDZSERE DÍJAT, amelyet Sághi Attila, a Városliget Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese kapott. A kitüntetésévenkénti odaítélésének célja a hazai projektmenedzsment élet egy-egy kiemelkedő szakemberének elismerése, a sikeres projekt eredményeinek bemutatása és általuk a projektmenedzseri tudás és szakma jelentőségének fókuszba helyezése. Az Év Projektmenedzsere díj szervezője a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, amelynek a VOSZ is tagja, sőt az idei évi soros elnöki tisztet Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke tölti be.

Díjazottak

MAGYAR GAZDASÁGÉRT DÍJ:

Somogy vármegye: Kiss Zoltán alapító-tulajdonos-ügyvezető, Kiss B Ker. Kft.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Fekete-Angyal Enikő tulajdonos-ügyvezető, Globus Travel Utazási Iroda Kft.

Csongrád-Csanád vármegye: Szaniszló Antal István ügyvezető, Cement Kft.

ÉV VÁLLALKOZÓJA DÍJ:

Baranya vármegye: Pidl István résztulajdonos, ügyvezető, PI-ER Technical Kft.

Bács-Kiskun vármegye: Kovács János ügyvezető-tulajdonos, Kecskeméti Konzerv Kft.

Békés vármegye: Szabó Katalin ügyvezető, Alfa-Gép Kft.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Barkai Gábor ügyvezető, Diák-Meló Miskolc Iskolaszövetkezet

Budapest és Pest Vármegyei Regionális Szervezet: Sárospataki Albert ügyvezető, Billingo Technologies Zrt.

Csongrád-Csanád vármegye: Ábrahám Tibor ügyvezető, TimBau Best Kft.

Fejér vármegye: Kovács Tibor tulajdonos, ügyvezető, Alba Mineral Kft.

Győr-Moson-Sopron vármegye: Sámoly András és Boda Gábor igazgatósági tagok, MÉH Hulladékgazdálkodási és Környezetipari Zrt.

Hajdú-Bihar vármegye: Dr. Ináncsy Ernő tulajdonos-ügyvezető, INER Holding Kft.

Heves vármegye: Koósa Péter ügyvezető, Detki Keksz Édesipari Kft.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: Tóth László szakmai hálózati vezető, Fundamenta-Lakáskassza Kft. Személyi Bankár hálózat

Komárom-Esztergom: Atsumi Masato vezérigazgató és Krisztián Róbert vezérigazgató-helyettes, Magyar Suzuki Zrt.

Nógrád vármegye: Bencze Péter ügyvezető, POLAR-Stúdió Kft.

Somogy vármegye: Szalai Gyula ügyvezető, KVGY Kaposvári Villamossági Gyár Kft.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: Lakatos Tibor ügyvezető-tulajdonos, VELA Keresdelmi és Szolgáltató Kft.

Tolna vármegye: Szabó Ferenc ügyvezető, Sinus-Elektro Kivitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Veszprém vármegye: Fazekas Bálint ügyvezető, Vöröskő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Zala vármegye: Király László ügyvezető, Zala-Cereália Malom- és Takarmányipari Gyártó, Forgalmazó Kft

Szerbia, Szabadka: Nagy-Danyi Csaba tulajdonos, ügyvezető, Massiv Aksonometrija Kft.

Románia, Nagykároly: Steiger László tulajdonos, ügyvezető, Steiger S.R.L.

Szlovákia, Párkány: Béres József tulajdonos vezérigazgató, Convertis s.r.o.

Budapest: Haraszti Péter alapító vezérigazgató, TritonLife Holding

Győr-Moson-Sopron vármegye: Ackermann Tamás ügyvezető, Fliegl Abda Kft.

KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSÉRT DÍJ:

Budapest: Kende-Hofherr Krisztina alapító-tulajdonos, TMC Management Kommunikációs és Tanácsadó Kft.

Komárom-Esztergom vármegye: Dr. Dombi J. Péter alapító, DMV Egészségügyi Szolgáltató Bt.