A közlemény szerint az elhúzódó orosz-ukrán háború egész Európában energiaválsághoz vezetett: a gázár 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamos energia 650 euró/megawattóra feletti áron tetőzött.

Az energiaár-robbanás Magyarországon egybeesett a gáz- és villamosenergia szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része a félelemtől vezérelve rendkívül magas áron kötött szerződést, amelynek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz képest és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához.

Különösen aggasztónak nevezték a helyzetet a villamosenergia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki, amely rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz. Ez rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is.

A kormány 2022 októberében meghirdette a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot, majd az ügyfelek érdekében célzott kezességvállalási programot indított az energiakereskedők számára.

Áprilisban a „váltófix” szerződéssel rendelkező vállalkozásokat támogatták kedvező átkötési ár biztosításával. Az intézkedések több tízezer vállalkozást támogattak, így több százezer munkahelyet, azaz családot védtek meg a nehéz helyzetben.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara június 12-én bejelentett javaslatára a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, majd a kormány is részletesen megvizsgálta a fix áras energiaszerződések helyzetét. A kormány megállapította, hogy elsősorban az áramszerződések esetén magas azoknak a vállalatoknak az aránya, akik fix és általában magas, sőt sokszor extrém magas áron kötöttek szerződést.

A villamos áram tekintetében a szerződések 81 százaléka fix áras, a 2023. évre vonatkozó fix áras áramszerződések átlagára pedig a rendelkezésre álló adatok alapján 250 euró/megawattóra körüli, ami – még az alacsonyabb áron történt újraszerződések és a váltófix szerződések piaci áron történt fixálása ellenére is – többszöröse a jelenlegi 100 euró/megawattóra körüli tőzsdei árszintnek.

A fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen megfizetni. Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza, azáltal hogy számos vállalat az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe – tájékoztatott a tárca.

Jelezték, annak érdekében, hogy hazánk elkerülje a recessziót, év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt, megvédje a családokat, a munkahelyeket és a vállalkozások versenyképességét, a kormány az alábbi intézkedésről döntött.

A kormány nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizálja a fizetendő villamosenergiadíjat azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással vannak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparral, a szálláshelyszolgáltatással, valamint a raktározás, szállítással foglalkozó vállalatok számára.

Ezen összeghatár felett július 1. és december 31. között, azaz 6 hónapos időtávra az állam támogatja az áramköltséget.

Az intézkedés azon szerződésekre vonatkozik, amelyek alapján június 1-jén fixált ár szerint fizettek a vállalkozások. Az érintett vállalkozások száma a feldolgozóipar esetében meghaladja a 4200 darabot, a szálláshelyszolgáltatás esetén közel 600 darabot tesz ki, a szállítás, raktározás esetében pedig több mint 200 vállalkozást érint.

A lépés összességében mintegy 40 milliárd forintos segítséget jelent a több mint 5 ezer cég számára, azaz vállalkozásonként közel 8 millió forint támogatást biztosít a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedése. (MTI)