Mivel a 2025-ös várható költségvetési bevételeket és kihatásokat a 2026-os költségvetésben nem frissítették, ezért borítékolható, hogy a 2026-os költségvetés számai sem fognak abban a formában teljesülni, ahogyan azok a költségvetési javaslatban szerepelnek. Különösen problémássá teszi a jövő évi költségvetést a két-és háromgyerekes anyáknak járó élethosszig tartó szja mentesség időarányos részének kiesése a költségvetés bevételeiből. Ez utóbbi hatásokat 2029-ig a GKI a következőkben mutatja be:
A kétgyermekes anyák adókedvezményét életkor alapján négy részcsoportra bontva vezeti be a kormány. A nemzetgazdasági miniszter által említett kb. 600 ezer kétgyermekes édesanya egyenlő eloszlását feltételezve, minden évben 150 ezer újabb kedvezményezettel számoltunk. A 2024-es keresetek alapján a kétgyermekes anyák adómentességének összege a 2026-ig várható 12 százalékos nominális keresetnövekedéssel 2026-ban 190 milliárd forintot tesz ki. A növekvő nettó keresetek bizonyos hányadát azonban fogyasztásra költik a háztartások, amelyből az államnak várhatóan 25 milliárd forint áfabevétele fog származni, így 165 milliárd forintra csökkentve a költségvetési bevételek elmaradását. Az szja kedvezmény mellett a kétgyermekes családok adókedvezményét is megkétszerezi a kormány (20 ezer forintról 40 ezer forintra). Ez a 340 ezer érintett háztartással számolva további 80 milliárd forintnyi bevételkiesést eredményez, összesen 245 milliárd forint hiányt generálva. 2029-re, amikor a program kortól függetlenül minden kétgyermekes anyára vonatkozik, 770 milliárd forint bevételkiesést fog jelenteni 2024-es keresetekkel számolva! Feltételezve, hogy 2029-ig 30 százalékos nominális keresetemelkedés történik, a bevételek elmaradása 2029-ben 1000 milliárd forint lehet. Ezt mérsékli a többlet kereslet miatti bevételnövekedés, így a teljes hatás közel 700 milliárd forint lesz.
A háromgyermekes anyák kortól függetlenül október 1-től jogosultak a kedvezményre, azonban az egyszerűbb összehasonlítás érdekében a 2026-os költségvetésre gyakorolt hatásukkal számolunk. A 250 ezer jogosult részére mintegy 290 milliárd forint szja bevételről mond le az állam, miközben a fogyasztásnövekedésből várhatóan 30 milliárd forint áfabevétel fog jelentkezni. Ez, kiegészülve a megduplázódó családi adókedvezménnyel (3 gyermek esetén 100 ezer forintról 200 ezer forintra nő), 130 ezer háztarással számolva éves szinten további 150 milliárd forintot jelent. Összegezve: a háromgyermekesek részére nyújtott támogatások 410 milliárd forintot tesznek ki 2026-ban. A teljes csomag (kettő- és háromgyermekesek együtt) összesen 655 milliárd forintot jelent jövőre.
Három- és kétgyermekes anyák szja adómentességének és az adójóváírás megduplázásának hatása a költségvetésre a fogyasztás emelkedését is figyelembe véve (nettó hatás, milliárd forint), 2025-2029
(Forrás: GKI számítás a 2024-es keresetek alapján.)
A program gyakorlati és szociális kérdéseinek tisztázatlansága (a gyermeket szülő vagy nevelő édesanyák kapják a támogatást, a gyermeküket rajtuk kívülálló okok miatt egyedül nevelő édesapák kihagyása) mellett súlyos terhet ró az egyébként is nehéz helyzetben lévő költségvetésre. A 2025-ös költségvetést 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte a magyar kormány, amit árnyal, hogy az utóbbi évek rendre alábecsült értékével szemben az EU 4,6 százalékos hiányt prognosztizál a középtávú konvergenciajelentésben. A 2026-os választási évben már 3,6 százalékos hiánnyal tervez a kormány. Ez azt jelenti, hogy a kiadások csökkentését és/vagy a bevételek növelését kellene a kormánynak valamilyen módon megvalósítania. A most bejelentett intézkedéscsomag ezzel a céllal szembe megy. Nem véletlen, hogy az Európai Unió 2026-ra 4,1 százalékos költségvetési hiányt jelez előre. Nominális értelemben a 655 milliárdos adócsökkentési program a 2026-os költségvetési hiányt is kb. 15 százalékkal fogja megemelni.
Bár az adómentesség segítheti a családokat, javíthatja életszínvonalukat és ösztönözheti a fogyasztást, hosszú távú fenntarthatósága, társadalmi igazságossága és makrogazdasági hatásai kérdésesek. A pozitív hatások elsősorban a gyermekvállalás ösztönzésében és a háztartások pénzügyi mozgásterének növekedésében jelentkeznek, és ha a gazdasági növekedés dinamikus marad, a fogyasztás élénkülésével a kieső bevételek egy része visszakerülhet az államhoz.
