Magyarország legfontosabb gondjairól és azok megoldási lehetőségeiről beszélt Boros Tamás a Telexnek adott interjúban, amelynek apropója az Egyensúly Intézet közelmúltban megjelent „Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa volt, amelyet Boros Tamással együtt kollégája, Filippov Gábor szerkesztett.
„A 2004-es EU-s csatlakozás óta az új uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legkevésbé a termelékenység. A magyar állam gyakorlatilag azt csinálja, hogy a kis- és közepes vállalatoktól adó formájában elveszi a pénzt, hogy aztán odaadhassa egyedi kormányzati döntésekkel a multiknak. A külföldi cégek támogatásának Magyarország mostani fejlettségi szintjén akkor lenne értelme, ha ezek a cégek magyar alvállalkozóktól vásárolnák az alapanyagokat, alkatrészeket, a működésükhöz szükséges szolgáltatásokat, ezt azonban a legtöbben nem teszik meg, és ez legtöbbször nem is feltétele a támogatásoknak” – fogalmazott az interjúban Boros Tamás.
A szakértő megemlítette, hogy működik például olyan magyar élelmiszer-feldolgozó vállalat, amely egy külföldi cég beszállítójaként tudott nagyra nőni, és most már egész Európába exportál csirkéket. „Ilyen jó példából azonban fájóan kevés van, azon kellene dolgozni, hogy ezen változtassunk.”
„Nincs olyan gazdag ország a világon, amelynek nincsenek nagy és erős saját cégei. Ebben viszont Magyarország régiós összehasonlításban is elég rosszul áll”. Az előrelépéshez szerinte olyan „unalmas” dolgok szükségesek, mint a kiszámítható gazdasági környezet, a jogállam, illetve az, hogy a korrupció ne fojtsa meg a versenyt.
Az interjúban szóba került a kivándorlás és a külföldön munkavállalás kérdése is. Az ő hazacsábításukhoz a szakértő szerint az egyik kulcs a bérek emelkedése lehet, vagyis „ha megint lesz egy hosszabb időszak, amikor a magyar fizetések – euróban átszámolva is – jelentősen közelednek a nyugat-európai fizetésekhez. A másik kulcskérdés viszont a közszolgáltatások minősége: az emberek jobb egészségügyet és jobb oktatást szeretnének. Az Egyensúly Intézet felmérései szerint sokan hazaköltöznének, ha a magyar állam ezeken a területeken előrelépéseket tudna elérni” – fogalmazott az igazgató.

