A 25 főnél több alkalmazottal rendelkező munkáltatók számára a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás – pontosabban az annak fizetése alóli mentesülés – jelenti. Ennek mindenkori mértékét a jogszabály az adott év január elsején érvényben lévő minimálbér 9-szeresében határozza meg. 2021-ben még csupán 1 449 000 forint volt ennek a feltételekhez kötött cégtehernek az összege, ami öt év alatt szinte pontosan megduplázódott.
A foglalkoztatási ráta növelésének célját követve az elmúlt években számos intézkedés ösztönözte azt, hogy az egészségkárosodással élők köréből is minél nagyobb tömeg jelenjen meg a munkaerőpiacon. A rehabilitációs hozzájárulás alól történő mentesülés mellett az MMK munkavállalók foglalkoztatása szocho-kedvezményt is biztosít, és 2021 óta immár felső kereseti korlát nélkül érhetők el a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátások az azokra jogosultak számára. A munkavállalók számára emellett azért is előnyös a MMK-s foglalkoztatás, mivel az számos további kedvezménnyel (juttatás, pótszabadság) is jár.
„Az ösztönzők ellenére a Magyarországon élő 400-500 ezer megváltozott munkaképességű dolgozónak csupán körülbelül egyharmada, mintegy 150 ezer fő dolgozik. Értelemszerűen sokan vannak közöttük, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak vagy nem akarnak munkát vállalni. Másik részük pedig nem a nyílt munkaerőpiacon, hanem állami és önkormányzati akkreditált foglalkoztatóknál dolgoznak – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – A vállalkozások körében ugyanakkor egyértelműen van még tér a fejlődésre, hiszen ma közülük csupán egyharmadnyian vesznek részt a rehabilitációs foglalkoztatásban. Egy részük még mindig tart az ezzel járó plusz feladatokkal való szembesüléstől, más részük nem is tudja, hogyan érje el és miként illessze be a napi működésébe ezeket a munkavállalókat. Akikkel pedig sokat tudnának nyerni, mivel ők a tapasztalatok szerint egészséges társaiknál jóval lojálisabbak, egyes helyzetekben sokkal produktívabbak is.”
Sokat spórolhatnak a cégek a rehabilitációs audit segítségével is
A foglalkoztatottak átlagéletkora ma Magyarországon elérte a 45 évet, és ezzel párhuzamosan a munkavállalók átlagos egészségi állapota is romló tendenciát mutat. Egyre több az olyan munkavállaló, aki nincs is tisztában azzal, hogy olyan fennálló betegsége van, amelynek nyomán ő maga szja-kedvezményben, a munkáltatója pedig rehabilitációs mentesülésben részesülhet. Ezen a helyzeten sokat segíthet a rehabilitációs audit, melynek során külső HR-szolgáltató világítja át az adott vállalat meglévő munkaerő-állományát. Ezek az auditok szinte mindig azt eredményezik, hogy érezhetően csökken az adott cég által fizetendő rehabilitációs hozzájárulási összeg. Az egészségi állapot tabutéma, így a legtöbb esetben sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel. Ezt a tartózkodó magatartást azonban egy külső szolgáltató bevonásával hatékonyan lehet kezelni oly módon, hogy az teljes mértékben biztosítsa az ilyenkor kötelező diszkréciót és megfeleljen a GDPR előírásoknak.
Akadálymentesítés – nem csupán fizikai értelemben
A munkahelyek akadálymentesítése nem csupán a megfelelő rendszerek fizikai kialakítását (rámpák, hang- és fényjelzések, kijelzők stb.) jelenti, hanem a működés szélesebb körű, a megváltozott munkaképességűek speciális igényeit figyelembe vevő kialakítását. Ilyen intézkedés a megfelelő műszakbeosztás – egyes MMK alkalmazottak nem dolgozhatnak éjszakai műszakban, másoknak a 8 órás műszak teljesítése jelent komoly akadályt. De ide tartozik például a fizikai terhelések (például hosszas állással járó munka vagy súlyosabb tárgyak mozgatása) csökkentése, a gyógyszerezéshez vagy egyéb speciális egészségügyi igényekhez igazodó munkaszünetek bevezetése, esetleg az ezekhez szükséges helyiségek biztosítása is.
